Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
« ségi körzetbe tartozott, itt volt a legmagasabb a beadási kötelezettség. 1953-ban a földnélküli, illetve 8 kh-on aluli területtel rendelkező tehéntartóknak egy tehén után 750 liter tejet, minden további tehén után 380 litert kellett beadni 44 . 1954-ben 500 litert (a tehenek számától függetlenül), 1955-től évente 112 litert. A földtulajdonosoknak ennél jóval magasabb beadást kellett teljesíteni: egy 8 kh-as gazdának 1953-ban egy tehén után 680 litert, két tehén után 1068 litert, három tehén után 1440 litert kellett beadni. Egy 15 kh-as gazda esetén ez a következőképpen alakult: 1275 liter - 1475 liter - 1855 liter. 1954-ben a 8 kh-nál nagyobb terület után a dolgozó parasztnak kh-ként 72 litert, a kulakoknak („nagygazdáknak és egyéb falusi kizsákmányolóknak") 530 litert kellett beadni. 1955-től a beadási kötelezettséget a következőképpen határozták meg: 16. táblázat: Tejbeadási kötelezettség 1955-től évenként (egyéni gazdaságok)* 5 Szántó, rét együttes területe I. Tájegység 1-3 kh 112 liter 3-5 " 224 " 5-8 " 336 • 8-10 " 448 " 10-15 " 672 " 15-20 " 896 " 20-25 " 1120 " 25 kh vagy nagyobb 1170 " Nagygazdáknak és egyéb falusi kizsákmányolóknak 5%-al magasabb beadást kellett teljesíteni. Az egyéni gazdálkodók nem szívesen teljesítették ezt a beadást sem, a szabadpiaci ár ugyanis négyszerese volt a beadási árnak 46 . Tolna megyében nagy szerepet játszott a szőlőterületek utáni borbeadás, hiszen a vidék régi bortermelő körzet. A szőlőterületek nagy része 1956-ban is egyéni gazdák kezén volt, ezért a begyűjtés is őket terhelte. Az ország területét 4, majd 5 tájegységre bontották. Tolna megye területét a III—IV. és V. körzetbe sorolták, itt magasabbak voltak a beadási normák 47 . A borbeadás alapjául a 400o-ölnél nagyobb (felszorzás nélküli!) szőlőterület szolgált. 17. táblázat: A borbeadási kötelezettség Malligand-fokban kat. holdanként 1952-ben* III. tájegység IV. tájegység d. paraszt kulák d. paraszt kulák Mail. fok - liter Mail. fok - liter Mail. fok - liter Mail. fok - liter 1 kh alatt 3910 (342,6) 5410 (470,4) 4370 (380) 6100 (530,4) 1-2 kh 4140 (360) 6100 (530,4) 4830 (420) 7130 (620) 2-3 " 4370 (380) 6440 (560) 5060 (440) 7590 (660) 3-4 " 4830 (420) 7130 (620) 5750 (500) 7820 (680) 4-5 " 5290 (460) 7480 (650,4) 6100 (530,4) 8050 (700) 5 kh felett 7480 (650,4) 8050 (700) (A zárójelben lévő szám azt mutatja, hogy 11,5 Mail. fokos borban hány litert kellett beadni a kötelezettség teljesítésére.) UMagyar Közlöny, 1952/87. sz. 743. iSMagyar Közlöny, 1953/65. sz. 500. 46 Mezőgazdasági árak 1958-1969. KSH. 1970. tlMagyar Közlöny, 1952/87. sz. 742.-III. tájegység: dombóvári járás, tamási járás, Gyönk, Simontornya, Tolnanémedi; IV. tájegység: paksi, szekszárdi járás, Ozora, Szekszárd, Tamási; V. tájegység: Dunaföldvár, Bölcske, Paks. 48Magyar Közlönv. 1952/2. sz. 79. 383
