Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
195l-re az egyéni tulajdonosoktól átvehető gépek száma nagyon lecsökkent, hiszen a gépeknek 80°/o-a Fordson (1944 előtti), vagy más elavult típus volt. Ezek száma: 186 cséplőgép, egyéb motor 25 darab, kazalozó 50 darab 13 . 1953-tól nincs kimutatás az egyéni tulajdonosok kezén lévő gépekről; a magánkézben levő munkagépek ekkor már nem képeztek számottevő súlyt. 10. táblázat: Tolna megye erő- és munkagép-állományának alakulása (1953) . Megnevezés Megye összesen (db) szántótraktor 724 Universal traktor 108 traktor összesen 832 összes traktor 15 LE-s traktoregységben 820,1 arató-cséplőgép 100 traktorvontatású aratógép 167 traktoros fűkasza 22 traktoros vetőgép + ültető 212 traktoreke 747 traktoros kultivátor 233 traktoros műtrágyaszóró 149 silótöltő és szártépő 253 * számított adatok, . az adat nem ismeretes A gépállomások rendelkeztek a munkagépek zömével; a tszcs-k és egyéniek gépállománya elhanyagolható mennyiségű, így ők nagymértékben függtek a gépállomásoktól. A gazdálkodók gyakran panaszkodtak amiatt, hogy a gépállomások a megígért szántási és cséplési munkákat nem végezték el időben, vagy egyáltalán nem, s ezért a tervektől való lemaradás miatt őket büntették meg. Az 1953. júniusi párthatározat után a termelési célokat szolgáló áruk kereslete megnőtt (ebben persze nagy szerepet játszott a piacradobás is): ekéket, lókapákat, permetezőgépeket vásároltak a parasztok. Nagyobb gépek árusítására nem került sor. Az 1950-es években a föld megmunkálásánál nagy szerep jutott az igásállatoknak, így a számosállat-szám vizsgálata a gazdálkodás feltételeinek tanulmányozásánál elengedhetetlen (11. táblázat). Ha a számosállat ellátottságot általánosságban vizsgáljuk, egy jelenség azonnal szembetűnik: Tolna megyében a helyzet mindig jobb, mint országosan. 1935-ben a legnagyobb a különbség: Tolna megyében ekkor a legmagasabb a számosállat-szám, az országban viszont a legalacsonyabb. (Figyelembe kell venni azt is, hogy az országos adatban a tolnai is benne foglaltatik, így a többi megyéhez viszonyítva a különbség még nagyobb.) A Tolna megyei csökkenéssel párhuzamosan az országos szám növekedését figyelhetjük meg. 1956-ban a mennyiség már megközelíti egymást. 1950-54 között országosan is volt némi visszaesés, a Tolna megyei folyamatosan csökkent 1954-ig, majd kissé emelkedett. A szarvasmarhára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy 1935-ben a megyei arány jobb, mint az országos, utána országos viszonylatban jobb a szarvasmarha ellátottság, mint a Tolna megyei. A ló, a sertés, a juh - számosállatban és 100 kh mezőgazdasági területekre számítva - mindig több Tolna 13TML. Mezőgazdasági Osztály (-Mg. Oszt.) Ált. 826-65/1950-51. uTolna megye 20 éves számvetése. Szekszárd, 1965. KSH Megyei Igazgatósága (kézirat), 38-39. 373
