Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
3. A birtokviszonyok a gazdaságok nagysága szerint Az 194l-es népszámlálás adatai szerint Tolna megye 269606 főnyi népességéből 195 473 fő volt magyar anyanyelvű, 72182 fő német, a többi szlovák, román, szerb, cigány, stb. 7 A nemzetiségi összetétel jelentősen befolyásolta nemcsak a megye politikai, hanem gazdasági arculatát is, hiszen a 26,8%-nyi német lakosság gazdálkodási kultúrája magas színvonalon állt. A második világháború után a németség jelentős részét kitelepítették (egy részük később visszaszivárgott), s helyükre bukovinai székely, felvidéki és viharsarki telepesek kerültek. A telepesek legnagyobb csoportja a bukovinai székelyeké, akiknek a lélekszáma 12 000-13 000 fő lehetett 8 . Az új gazdák termelési tapasztalatai eltérőek voltak, s a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz idő kellett. Az elhagyott sváb gazdaságokba kerültek, azonban a gazdasági felszerelést alig, vagy egyáltalán nem ismerték és használni sem tudták. A telepes községekben ez viszonylag hosszú időre kedvezőtlenül befolyásolta a termelési eredmények alakulását. A mezőgazdasági népesség rétegződésének fontos mutatója a gazdasággal rendelkezők számának, s területük nagyságának változása vagy állandósága, illetve egymáshoz való arányuk. Vizsgáljuk meg ennek alakulását Tolna megyében! (7. táblázat) 1935-ben a földterületnek csak mintegy 20%-án voltak 10 kh-as vagy ennél kisebb gazdaságok, 1949-re (a földreform hatására) számbelileg a 0-10 kh-as kisbirtokok jutottak túlsúlyba: az összes gazdaságok 83,5%-át alkották, s földterületük az összes terület 52%-a volt. Az országos adatokkal összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy a 20 kh-on felüli birtokok száma országosan 2%-al több volt, mint Tolna megyében. 195 l-re a 0-8 kh-as gazdaságok száma az összes gazdaságok 60%-a, a 8-15 kh-as pedig 27,6%. A15 holdon felüli gazdaságok száma csupán 12,3%. (Itt azt is figyelembe kell venni, hogy az 195l-es és 1953-as adatoknál a gazdaságok felszorzott - szőlőnél ötszörös, kertnél, gyümölcsösnél négyszeres - területét vették figyelembe, így az adatok nehezen hasonlíthatók össze.) Az országos számok kissé más képet mutatnak: A0-8 kh-as gazdaságok száma 7,4%-kal több mint a Tolna megyei, a 8-15 kh-as gazdaságoké 5,8%-kal. Az ennél nagyobb gazdaságok száma viszont 1,4%-kal kevesebb. 8 kh alatt a gazdaságok összes területe Tolna megyében kevesebb minden kategóriában, 8 kh felett viszont magasabb az országos átlagnál. A gazdaságok átlagos területe országosan nagyobb, mint a megyei. 1956-ra a 0-8 kh-as gazdaságok száma meghaladja a 80%-ot, s területük az 50%-ot. A megyei tendencia megegyezik az országossal. 1953-ig az egyéni gazdaságok száma és területe csökkent, majd 1955-ig nőtt, utána ismét kevesebb lett. A gazdaságok összezsugorodásának okát a terménybeszolgáltatási rendszerben, a sorozatos tagosításokban, és az egyéni paraszti érdekeket sértő egyéb intézkedésekben kereshetjük. A szocialista termelési viszonyok térhódítását is jól szemléltetik a számadatok. Az egyéni gazdaságok területének csökkenése leginkább 1950-1954 között jellemző. A különböző szektorok egymáshoz való viszonya a következő: 7 1941. évi népszámlálás: 2. Demográfiai adatok községenként. Bp. 1975. 21. 8 Somi Benjaminné: A tsz-mozgalom győzelme Tolna megyében ( 1959-1961 ). Tanulmányok Tolna megye történetéből, VIII. Szekszárd, 1978. 300. 370
