Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
A megye vízhálózata szegényes. A Dunát kivéve hajózható víziútja (az általunk vizsgált időszakban) nincs. Folyói: a Sió, amely a Balaton fölös vizét vezeti le a Dunába, a Sárvíz, amely kb. 2 km távolságban párhuzamosan folyik a Sióval, és Sióagárdnál egyesülnek. A Kapós, amely Dombóvár, Kurd, Keszóhidegkút községeket érintve torkollik Simontornya alatt a Sióba. A Koppány, amely Tamásinál ömlik a Kapósba. Öntözésre a Kapóst, a Koppányt, a Siót és a Sárvizet kezdték felhasználni. Kis vízmennyiségük miatt, ami rendszerint az aszályos időszakban szokott előfordulni, öntözés szempontjából nagy jelentőségük nincs. 2. A népesség megoszlásának vizsgálata foglalkozási ágak szerint A megye népesség számának, ezen belül a keresők arányának módosulását a 3. táblázat szemlélteti: 3 Népesség száma fő Keresők száma fő A keresők aránya a népesség %-ban 269606 268 459 275000 267094 124 186 125 714 130372 46,0 46,8 48,8 1941 1949 1954 1960 Az 1949-55 közötti időszakot a népesség, s ezzel együtt a népsűrűség növekedése jellemzi. 1956-tól viszonylag nagyarányú népességcsökkenés mutatkozik, amit a mezőgazdaságból való elvándorlással magyarázhatunk. 1941-1960 között a népességen belül a keresők aránya 2,8%-kal nőtt. Ebben nagy szerepe van a nők munkavállalásának és a munkanélküliség megszüntetésének. A megye gazdasági helyzetét jól tükrözi a különböző népgazdasági ágakban foglalkoztatott keresők aránya: 4. táblázat: A kereső népesség aránya népgazdasági ágak szerint (a népesség %-ban)* 1941 1949 1954 1960 Mezőgazdaság 69,8 69,2 62,2 53,1 Ipar, építőipar 12,1 12,2 12,2 20,8 Kereskedelem 3,3 2,3 4,5 4,3 Egyéb (bányászat, 1.4,8 16,3 20,8 21,8 közszolgálat, szolgáltatás nyugdíjasok, stb.) 3Történeti Statisztikai Kötetek, 1941. évi népszámlálás: 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Bp. 1975.24-27. - KSH 1949. évi népszámlálás: 8. A foglalkozási statisztika részletes eredményei, Bp. 1950.174-179. - Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt. Szekszárd, 1959. (»Számvetés... 1959.): 63. - KSH 1960. évi népszámlálás: 6. Foglalkozási adatok. Bp. 1963. 255. 41941, 1949, 1960. évi népszámlálás (idézett oldalak) - MSZMP Tolna megyei Bizottság Archívuma (-MSZMP TmB. Arch.): KSH Megyei Igazgatósága, Jelentés: Fontosabb népességi és mezőgazdasági adatok 1930-1955 (Kézikönyvtár, nem jelzetes) (—KSH 1955. Jelentés...) - A táblázat adatait a népszámlálások alapján számítottuk ki. Lényegesen eltérő eredményeket kaptunk az MSZMP TmB. Arch, anyagában talált adatoktól.. Tájékoztatásul ezeket is közöljük: A megye kereső népességének %-os megoszlása: 1949. jan. 1. 1954. jan. 1. ipar, építőipar 10,7 12,2 mezőgazdaság 73,5, • 62,2 kereskedelem 2,9 4,5 egyéb 12,9 20,8 Összevetve az 1941-es adatokkal, első pillantásra azt hinnénk, hogy a mezőgazdasági népesség növekedését a földosztás, az ipari népesség csökkenését a hadiipar leépítése okozta. Viszont ha megvizsgáljuk az 1949. évi - nagyjából hitelesnek mondható népszámlálási adatokat, az derül ki, hogy az ipari keresők aránya 1941 -ben, 1949-ben és 1954-ben nem változott. Mivel nagy ipari beruházásokra az 50-es években sem került sor Tolna megyében, mindenképpen a népszámlálás adatait fogadhatjuk el hitelesnek. - A KSH jelentés készítésénél bizonyára fontos szerepet játszott az, hogy az országos iparosítási tendenciát Tolna megyére is érvényesítsék. 367
