Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz
gyakran előfordult, hogy a tanító a hivatalos tanítási idő alatt saját céljaira használta fel a tanulók egy részét. Az 1789-es összeírás feltünteti a tanköteles és az iskolába járó gyermekek számát is, természetesen nem minden helységben, csak azokban a járásokban, községekben, hol lelkiismeretesen válaszoltak a kérdésekre. A statisztikailag hasznosítható adatokból az derül ki, hogy az iskolára alkalmas gyermekeknek 39%-a látogatta rendszeresen a tanintézeteket. Az iskolába rendszeresen járók 42%-a leány-, 58%-a fiúgyermek volt. Az iskolába járásra alkalmas lányoknak mindössze 35%-a járt rendszeresen. A fiúknál jobb a helyzet; itt 43%-a rendszeres iskolalátogató. Ezek az arányok szinte falvanként változtak. A völgységi járásban - például Kakasdon, Grábocon, Szálkán, Váralján - több lány látogatta az iskolát, mint amennyi fiú. Ugyanezen járás 22 községében (ahol az iskolalátogató gyermekek számát is feltüntették a tabellán) az iskolába járók 40%-a lány (635), 60%-a fiú (925). Az 1440 tanköteles korú leány 44%-a, az 1754 fiú 53%-a látogatta a téli iskolát. A földvári járás jellegzetes tájegységében, a Sárközben (sajnos a legnagyobb falu, Decs összeírása hiányzik) a 4 község mindegyikében több fiú látogatta az iskolát, mint amennyi leány. Az 525 iskolaköteles gyermekeknek 48%-a (251) járt iskolába, ebből 53% fiú, 47% leány. A 210 iskolaköteles fiúnak 64%-a (134), a 315 leánynak csak 37%-a (117) járt rendszeresen iskolába 114 . 1846-ra lényeges változás következett be. Az iskolára alkalmas gyerekeknek már 78%-a rendszeresen látogatta a november elsejétől április végéig tanító iskolákat. Az iskolába járók nemenkénti arányában nincs változás: a tanulók 57%-a fiú, 43%-a leány. Az iskolaköteles fiúk 81%-a járt rendszeresen, míg a leányoknak 75%-a 115 . Az 1847. évi alispáni jelentésből ennyire részletes adatokat nem tudunk meg, azt viszont igen, hogy 22 526 tanuló járt iskolába. (Azonban figyelembe kell venni, hogy ebbe a létszámba beszámították a frissen alakult vasárnapi iskolák tanulóinak létszámát is.) 116 A községenkénti táblázatokból megállapítható az iskolába járó gyermekek nemek szerinti aránya: a tanulók 56%-a fiú, 44%-a leány. Az iskolába járó gyermekek számának növekedését, az oktatás hatékonyságának javulását bizonyítja Scitovszky püspök iskolalátogatásairól fennmaradt tudósítás is. A püspök 1846-47-ben végigjárta a völgységi esperesi kerület népiskoláit. Körútjának tapasztalatait a következőképpen foglalta össze a Religio és Nevelés című lap: „Diósberény számlált 118 iskolát (még)pedig szorgalmatost! Kik közül 14-en egyszer sem, s csak 16-an találtatnak, kik 10-nél többször; aránylag a leghanyagabb Balaskó Péter is csak 15-ször mulasztotta el az oktatást. Megérdemlik a nyilvános dicséretet! Hőgyészen volt 276 növendék, általában iparkodók, de szorgalmatosabbak lehettek volna. 33-an egyszer sem ugyan, és 72-en tízszernél nem többször, de 39-en - betegeket nem számítva - ötvennél többször, Folgmann András pedig 100-szor maradt el. Duzsi 48-szor lomha volt; Keszner Éva a legszorgalmatosabb és 15-ször nem jött iskolába. A teveli iskola 284 tanulót számlált. Ezek közül 10-en egyszer sem, 93-an nem többször, mint 10-szer, csak 33an 20-szornál többször maradtak el, és csupán maga Egle Vince érte föl a mulasztás 50-dik számát. Ditsértessenek és szorgalomra buzdí Itassanak! Atanítónak pedig hagyassek meg, hogy segédtanítót tartson, teljes lehetetlen lévén egy embernek 284 gyermeket célszerűen oktatni és kormányozni. A város közönségét arra kell hívni, hogy bizonyos pénzösszeget, példának okáért 50 p. forintot fizessen évenként a segédtanítónak, s így külön két szobában történhessék a növendékek oktatása: egyben a 3-dik, másban pedig az első és második iskolásoké. 114 TmL. Vegyes Összeírások 1789. Ö. 459. 115TmL. Közgy. ir. 1846. Lajstr. 237. -Zala megyéhez viszonyítva Tolnában lényegesen jobb volt az iskolalátogatási arány, hisz ott az 1830-as, 1840-es években télen az iskolaköteles gyerekek 35-40 százaléka, nyáron pedig mindössze 15-20 százaléka járt iskolába. (Kornyék István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig /Zalai Gyűjtemény 9.1 Zalaegerszeg, 1978. 45.) llóTekintetes Nemes Tolna Vármegye alispánjának évi jelentése ... (1848) i.m. 16-25. 358
