Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz

szemzését stb., és a selyemhernyó-tenyésztést (tehát a gyakorlati gazdasági oktatást) is szorgalmazta

19

. A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÍSÉRLETEI AZ OKTATÁS EGYSÉGESÍTÉSÉRE A reformátusok „régi Kánonai" semmi útmutatást sem adtak a tanítás módjára, csak a tanító és prédikátor viszonyát határozták meg

20

. így aztán a tanítás minősége és színvonala a tanító felkészültségétől, a gyerekek iskolába járásának gyakoriságától, a tankönyvekkel és különböző tárgyi eszközökkel való ellátottságától függött. A különböző superintendensi, valamint esperesi levelek és rendelkezések viszont gyakran foglalkoztak nevelésügyi kérdésekkel. Pl. 1795-ben Ötvös István, a tolnai egyházmegye esperese körlevélben hívta fel lelkészeinek figyelmét az erkölcsi nevelés fontosságára

21

. A protestánsok első, az egész egyházkerületre kiterjedő, az oktatás egységesítését szolgáló rendelkezése 1801-ben jelent meg. Ez érvényes volt a Dunamelléki Református Superintendentia fennhatósága alá tartozó valamennyi iskolára. A.rendelkezés az adott helyzetből próbált kiindulni, ezért a bevezetőben elemezték a korabeli oktatás problémáit, hiányosságait. Csoportosítva a hibákat arra a megállapításra jutottak, hogy: - A gyerekek kevés ideig járnak iskolába (általában egy-két évig), akik tovább, azok „a nyári napokban az Oskolától elfogván, elfelejtetik azt vélek, a mit télen által tanultak"

22

, így semmit sem, vagy csak igen lassan haladnak a tudnivalók elsajátításában. - Alkalmatlanok a tanítók. Az oktatás megjavításához el kell hárítani az akadályokat és el kell érni, hogy minden gyerek megfelelő ideig járjon iskolába; a tanítók feladataikat maradéktalanul elvégezzék, valamint „hogy a tanulóknak szükséges és hasznos dolgok taníttassanak, és azok a természeti legjobb rendel adassanak elejékbe"

23

. A megoldás módját a következőkben látják: 1. Az elöljárók kötelezzék a szülőket gyermekeik iskolába küldésére, de ne csak télen, hanem nyáron is; a hiányzókat a tanító jegyezze fel. „Hogy azomban a gyermekek mind Szüleiknek segítségül lehessenek, mind a külső munka által testek erősödjön, mind végre, kivált azok, a kik terhesebb munkát fognak egész életekben folytatni, már kissebb idejekben ahoz szoktattassanak (ezzel a gondolattal már találkoztunk a pécsi püspök rendelkezésében is) a nyári napokban minden héten két napokon vacatio adattassék a falusi Oskolákban"

24

. (Ez utóbbi teljesen új gondolat, ilyen jellegű megoldással sem az állami, sem a katolikus oktatás terén nem találkoztunk. Ezzel a folyamatos tanítás elvének gyakorlati megvalósítását tűzte célul, hisz a heti két nap szünet nem jelentene olyan nagy kiesést, mint az egész nyári). 2. A tanító személyét illetően két feltétel elengedhetetlenül szükséges: a) alkalmas legyen a tanításra (ezt szigorú ellenőrzéssel kell megfigyelni); b) akarjon tanítani. l9Blandl:i. m. 213. 20 V. ö.: Kiss Áron: AXVI. században tartott magyar ref. zsinatok végzései. Bp., 1882. -A későbbiekre lásd: Tormássy János: ADuna melléki ref. egyházkerület története a reformációtól kezdve a jelen század elejéig. (Kiadta: Fábián Mihály) Sárospatak, 1867. - Az egyházi jó rendtartásoknak írott törvényei, mellyek öt részekben foglaltattak. Magyar nyelven pedig az egygyügyü prédikátorokért, és azokért is kik é nyomorult földön a külső, vagy polgári rendben patrónusi az ekklésiáknak, hogy értsék ök-isjó rendtartásukat és törvényeinket, kibotsáttattak Pest, Sóit, Pilis, Nagy és Kis Heves, Tolna, sat. Vármegyékbéli Prédikátoroknak költségekkel Váradon, 1642. Észt. A Váradi nyomtatás Szoros követésével, most újra kiadattak. Pesten. Nyomtattatott Trattner Mátyás betűivel s költségével. 1805. 21A sárpilisi ref. egyház protocolluma ( — Sárpilis prot.) - Itt szeretnénk köszönetet mondani Vincze Áron sárpilisi, Simó Endre alsónyéki és Szemerei László őcsényi református lelkészeknek, kik egyházközségük iratanyagát, kutatás céljából rendelkezésünkre bocsátották. 22Tanítás módja mellyet követnek a Helvetica Confessiót tartó Dunán innen lévő superintendentia megyejebéli minden oskolák. Készíttetett: a Generale Consistoriumnak rendeléséből Pesthen. Nyomtatt. Trattner Mátyás betűivel. 1801. 6. 23Tanítás módja . . . (1801) i. m. 8. 24 Tanítás módja . . . (1801) i. m. 9. 335