Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Néhány adalék a sárközi női viselet alakulásához
G. Vámos Mária: NÉHÁNY ADALÉK A SÁRKÖZI NŐI VISELET ALAKULÁSÁHOZ Néprajzi szakirodalmunk úgy véli, hogy a sárközi népviselet terén már nem sok tennivalónk van '. Természetesen ha az eddigi előmunkálatokat, összefoglalásokat 2- akár a publikációk számszerüségét, akár azok tartalmát tekintetbe véve - összevetjük pl. a Vas megyei népviselet eddig közreadott leírásaival - igazat kell adnunk a fenti vélekedésnek. Persze, mint minden szélsőséges összehasonlítás, a miénk is sántít, ha figyelembe vesszük mindazokat a körülményeket, amelyek Nyugat-Dunántúl népviseletét korán polgáriasították, „elszürkítették", s ezzel mintegy érdektelenné tették a sárközi, matyó, a kalocsai stb. színes, nem egy esetben archaikus, szemet és érdeklődést vonzó viseletével szemben, hogy csak a legszembetűnőbb példákat említsük. Ha mégoly gazdagnak látszik is a sárközi néprajzi - és eközött főleg a népviseleti - szakirodalom, semmiképpen sem jelent ez teljességet. Nemcsak adatszerűségében nem tekinthető teljesnek eddigi anyagunk, de a kutatási módszerek és szempontok állandó és szükségszerű változása, korszerűsödése is újra és újra kontrollra és önkontrollra, 3 újabb adatok és ezek nyomán a mélyebb összefüggések felderítésére, és nem utolsósorban a változás dinamizmusának regisztrálására kényszerítik a kutatót. Ilyen meggondolásból adjuk közre legfrissebb kutatási eredményeinket. Vizsgálódásunk elsősorban a klasszikusan értelmezett Sárközre terjedt ki. Néhány alkalommal azonban kitekintünk a szintén református Váraljára is, melyet műveltségének hasonlósága alapján Andrásfalvy Bertalan - Bátával, Érsekcsanáddal, Szeremlével, Zengővárkonnyal és Pécsváraddal együtt - szintén a Sárközhöz sorol 4 . Adataink részben új anyagot tartalmaznak, részben finomítják, illetve részletezik az eddigi kutatások során éppen csak érintett kérdéseket, mások pedig éppen az időbeli változásokat rajzolják meg. Befejezésképpen foglalkozunk a munkaruhákkal, melyek felkutatása, feldolgazása nemcsak a sárközi, de egész viseletkutatásunk egyik nagy adóssága. Előrebocsátjuk, hogy az anyagközlés során kiindulópontként és összehasonlítási alapul minden esetben Kovách Aladár 5 és Fél Edit 6 összefoglaló tanulmányait tekintettük. Leírásunk során mi is követjük azt a ma már általánosan elfogadott feldolgozási gyakorlatot, mely szerint a viselet motívumait formai és időbeni előfordulásukban, majd a viselet tartalmi jegyeit regisztráljuk 7 . Mindehhez kiegészítésül hozzáfűzzük, hogy egy-egy ruhadarabbal, egyegy kosztümmel, vagy díszítménnyel csak abban az esetben foglalkozunk, ha ezekről adataink segítségével újat tudunk mondani. 1 Katona Imre, 114. 2 Andrásfalvy Bertalan, 1956, 1963, 1965, 1975; Fél Edit, 1943, 1950; Garai János, 1833; Katona Imre, 1962; Kovách Aladár, 1907. 31975-ben Szekszárdon tartottuk a Dél-dunántúli Népművészeti Hetet, amelynek bevezető előadását Fél Edit tartotta. Revízió alá vette a népviseletkutatás kiindulópontját, sok esetben szemléletét és módszereit is. (BÁM. NA. 570-79.) 4 Andrásfalvy Bertalan, 1975. 101. 5 Kovách Aladár, 1907. 5. 6 Fél Edit, 1943, 1950. iFél Edit, 1950. (A cikk eredeti magyar szövege; 4.) 313
