Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Szilágyi Miklós: Az „ősi ártéri gazdálkodás” elméletéhez
és 15 hatvani szandzsákhoz tartozó Tisza menti falu haltizedét emlegeti ez az Abdi főbérlő utalványai és feljegyzései szerint készített lista, a szolnoki szandzsákban 11375 akcse, a hatvani szandzsákban 4650 akcse haltized-jövedelmet összegezve. Ugyanannak a helységnek a tizedből és kettedből származó jövedelmét összehasonlítva egyértelmű ugyan néhány halastó kimagasló értéke, de az is, hogy helyenként a haltizedből nagyobb jövedelem származott, mint amilyet a folyami halászat ekkortájt jövedelmezhetett. 1573-ban a vezsenyiek 345 akcsét fizettek haltized címén, az itteni halastó után pedig 5300 akcse folyt be; a csongrádiak haltizede 500 akcse, a csongrádi halastó jövedelme 5000 akcse volt 46 . Ezeknek az adatoknak az adóterhek mérlegelésekor aligha tulajdoníthatunk túl nagy jelentőséget, ha azonban a teljes halászati bevételt akarjuk megbecsülni, annyit megkockáztathatunk, hogy egy-egy nagy halastó kétszerte értékesebbnek tetszik, mint a falu határában lévő összes többi halászóvíz. Ez az arány pedig megközelítőleg ugyanolyan, mint amilyennek Werbőczy meghatározta a rekeszes nagy halasok, (a morotvák), illetve a sok kis halastó értékarányát (nem értékelvén külön a folyók halászatát). Az elmondottakból tehát arra következtethetünk, hogy a törökök a halászati gyakorlat a technika és a gazdálkodás - ismeretében olyan adóbevételt reméltek, mint amilyet a tó nagysága, rekesszel való elzárhatósága és a tényleges gondozás, karbantartás alapján joggal remélhettek. Mindenképpen feltűnő, hogy 1548-ban milyen sok fokkal a folyóhoz kapcsolódó, nyilván rekeszes, tóra utaló tónevet örökítettek meg, s mégis: eléggé csekély bevételt könyveltek el: Fok halastava (Pata város - 100 akcse), Cserefoka (Kik Izsák falu - 50 akcse), Kis Duna halastava (Keresztúr falu - 100 akcse), Simonfoka halastava (Újfalu - 100 akcse), Lőrincfoka halastó, Bírófoka halastó (Garab falu - 50-50 akcse) 47 . Ha a haltized = folyami halászat, halketted = tavi halászat különbségtételt abszolút érvényűnek tekintenénk, alighanem elvezetne annak a kérdésnek a megfogalmazásáig, hogy vajon nem kevesebb-e, s nem csökkenő-e azoknak a halastavaknak a száma, melyeket halketteddel adóztatott a török, mint amennyi a középkori ártéri gazdálkodás „fejlettségéhez" képest várható lenne. Az ilyen tartalmú, a „pusztulást" eleve feltételező kérdést néhány adat támogatni látszik. A hódoltságkori forrásokban emlegetett több halastóról tudjuk, hogy a megelőző évtizedekben egy-egy egyházi vagy világi birtokos jól jövedelmező és gondosan kezelt piscina-i voltak, a defterekbe mégis tizeddel vették fel. Ez a tó pusztulásának bizonyítéka is lehetne. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásában 48 a tiszanánai Holt-Tiszáról és halfogójáról ugyanarról, amelyről az egri káptalan XV. századi számadáskönyvei 49 és XVI. századi urbáriumai többször megemlékeznek 50 - azt jegyezték fel, hogy a kincstár kezelésében van; a csekély összegből (500 akcse) talán arra következtethetünk, hogy tizedet kívántak a zsákmányból. Néhány év múltán a falu lakói tizednek emlegették a töröknek fizetett haladót 51 . 1573ban bizonyosan haltizedet adtak a nánaiak 52 . A Polgár és Szentmargita mellett fekvő Morotva a XV-XVI. század fordulóján szintén nagy hasznot hajtó piscina-]a vol az egri püspökségnek 53 . 1572-ben viszont, amikor Sehezüvár bég bérleteként emlékeztek meg róla, viszonylag csekély (250 akcse) jövedelemmel tartották számon 54 . 46 Velics Antal - Kammerer Ernő, 1886-1890. II. 460-463. 4-jVass Előd, 1979/A. 28-29, 47, 44, 43. 48 Fekete Lajos, 1968. 64. wKandra Kabos, 1887. 373. SOMaksay Ferenc, 1959. 706. - L. még Szederkényi Nándor, 1890, II. 356. (XVII. századi adatok. III. 386-387.); Soós Imre, 1975. 486-490. 51 Soós Imre, 1975. 486. V Velics Antal - Kammerer Ernő, 1886-1890. II. 460-463. ^Kandra Kabos, 1887. 345. - L. még Módy György, 1966. 131-144; Bencsik János (szerk.), 1974. 72, 439, 441. SiVelics Antal - Kamme rer Ernő, 1886-1890. II. 213-229. 20* 307
