Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
A török kiűzése után alig hat évvel, már a terület új bw tokosa -Eszterházy Pál nádor készíttetett kimutatást megbízottjával Kelecz Mihállyal a dombóvári uradalom városairól, falvairól és pusztáiról. Számos, korábban lakott, helységgel együtt ezen Békató és a szomszédos Ábrahám (Hábráhám néven) is a pusztán hagyott helységek között került felvételre 77 . A későbbi évek kimutatásaiban és a - már korábban említett peres aktához tartozó - tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben is gyakran találkozhatunk Békástó, Béka tó, Bíkató stb. nevével -, de változatlanul mindvégig a puszták közé sorolva 78 . 4. Összefoglalás A mai Békató-puszta közelében feltárt 259 sír a XVI-XVII. században a Kapós északi oldalán megtelepült iflák, azaz vlah népesség temetője volt. Településük pontos helye nem ismeretes, csak következtethetünk rá egy XVII. század eleji vázlatrajzból így az sem bizonyos, hogy egybeesett annak a korábbi falunak a helyével, melyet a györgyi Bodó család alapított a XV. században. Temetőjüket a korábbi magyar település temetőjétől függetlenül, új helyen nyitották. Területén templom alapjait, vagy fatemplomra utaló nyomot nem találtunk, bár a temető nagyfokú bolygatottsága, (s ez a többi megfigyelésnél is nehezítette helyzetünket), némi bizonytalanságra ad okot. Alátámasztja viszont a templom hiányát az a tény, hogy a keletéit, egyrétegű és feltehetően családonkénti temetkezés egyetlen sírjában sem találtunk olyan nyomot, mely a népesség keresztény voltára utalt volna. Az adózásnál ismertetett különleges bánásmód, valamint a velük egyidőben betelepülő bosnyákok tömeges áttérése a muzulmán hitre, csak tovább erősítik feltételezésünket, hogy Békató XVII. századi lakói nem voltak keresztények 79 . A sírok mellékletanyagát viszgálva azt tapasztaltuk, hogy temetőnkhöz legközelebbi párhuzamnak a Zombor-repülőtéri és Zombor-bácsmonostorszegi temetőt tekinthetjük, s számos azonosságot fedezhettünk fel a temetkezési szokások tekintetében a Baranyában élő délszlávok - elsősorban sokacok és bosnyákok - szokásanyagával is. Az azonosságok mellett is szembetűnő különbözőségek alátámasztják azt a korábbi véleményt, mely szerint az iflákok, vagy vlahok nem azonosíthatók a több forrásból is ismert délszláv betelepülőkkel, a bosnyákokkal, rácokkal, horvátokkal. Bár feltétlenül szükséges lenne a XV-XVIII. századra vonatkozó jugoszláviai régészeti anyag ismerete, ennek hiányában is elfogadjuk Éry Kinga eredményeit, aki temetőnk antropológiai anyagát jelenkori balkáni anyaggal összevetve arra a következtetésre jutott, hogy a Dombóvár-békatói vlahok eredeti hazája valószínűleg Crna Gora környékén, esetleg a szomszédos görög, vagy albán hegyvidéken kereshető 80 . 1716. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben ugyanígy együtt szerepel „Baketho"-val (OL, EL. Rep. 35 Fase. M. INO. 113), egy nuau kimutatás pedig Döbrököz tartozékaként említi (OL, EL. Rep. 35. Fasc. F. No. 157-158.). így annak ellenére, hogy a Tengőd, Szakái és Békató ügyében 1734-ben írott jegyzőkönyv félreérthetetlenül bizonyítja, hogy Békató másik nevét is ismerték még a XVIII. században, - „eadem Possesionem Békató alio nomine Újfalu" -, biztosra vehetjük a közelben lévő másik Újfalu létezését is (ÖL. EL. Fasc M . Rep. 35 . No. 285.) „ 78 Az Abrahámi apátság ügyében 1728-ban felvett jegyzőkönyvekből vett részleteket összevetve az ugyanilyen ügyhöz készített 1734es helyszínvázlattal, hű képet nyerhetünk a környéket ért pusztulásról: „Vallya megh az tanú ha tugya e' nyilvánosságosan, vagy nem hallotta és ha hallotta kitü, hogy Nemes Tolna Vármegyében Béka Tó Puszta mellett lévő más bizonyos Puszta, mellyettis mostanságh Tüskének neveztetik, valóságosan Ábrahámnak hivatott az előtt..." Az Eszterházy uradalom inspektora mellett diákként szolgált tanú - Fatens Grossus D. Joannes Dalmata - vallja, hogy hallotta: „az kérdésben lévő Tüske Puszta régenten Ábrahámnak hivatott volna". - „1713 Esztendőben..., azon Töskey templomott melly ugyan Klastromnak hivattatik, oly kárban találta, hogy al széliül szép faragott keöbül, nagy ajtó, két ép kerékablakal edgyütt vót rajta... nagy épületnek látzatik, mostansághis nagy lehetett régenten ha nem az elütt ennyihány esztendőkkel Dombóváron az uraságh házait építetvén akoriban nagyon le rontották... akoriban egytül mástul is halottá, hogy cziszterciensisek Abbatiája lett volna, kitül pedigh hogy vöres papok laktak volna benne". - Egy másik tanú - Szórad András - azt vallotta, hogy a mágocsi lakosok az ő kérdezősködésére, hogy „minémü helnek kelletett régenten ennek a Pusztának lenni, mivel ollyas nagy épület volt rajta" azt felelték, hogy az ae Abrahámi kolostor volt, egyesek azt mondták, hogy szürke barátok, mások pedig, hogy a fehér barátok lakása lett volna, „de mégh Lajos király idejében az ellenségh által ki ragattattak" (OL. EL. Rep. 35. Fasc. M. No. 279.) 79 Máshonnan is ismerünk példákat arra, hogy a beköltöző, balkáni eredetű népesség, - közöttük nagy számban az akkorpofuro/cnak is nevezett bosnyákok - mivel katonai szolgálatot teljesített, nem került bele az összeírásokba. ( V. ö. Ruzsás Lajos : Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. Szigetvári Emlékkönyv, Bp. 1966. 215-217.) M Ery: Lm. 180
