Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
lönböző változatai honfoglaláskori sírokból ismertek 44 . A Zombor-repülőtéri leletek között ez a változat - bár kisebb számban mint Békatón - ugyanúgy előfordul, mint a nagyobb tömör és üreges változat. A sérült, vagy kopott gombok belsejében ugyanolyan apró üveggyöngyöket találtunk, mint amilyeneket a fejdíszek gyöngysorát alkották. Ezek a magként alkalmazott gyöngyök és a gombok közül jónéhány példány hibás, durva kivitele együttesen arra utalnak, hogy az óngombok jelentős részét házilag öntötték (XI. tábla 2-3.) Az üveggomboknak két változatát találtuk meg: a lila, vagy sötétszínű, öt barázdával tagolt gombok huzalból hajlított fülét a gyöngyszerű gombon áthúzták, és egy apró, bronz rozettával rögzítették (XI. tábla 8. és VII. tábla). A fekete színű, sima felületű változat pedig egyetlen nagy üvegcsepp, melyet az előkészített, hurkosra hajtott huzal-fülre rácseppentettek. Az üveg megszilárdulása után a lágy anyagba süllyesztett fül a gombbal együtt kiemelhető volt (XI. tábla 9. és VIII. tábla). A Zombor-környéki temetőkben csak ez utóbbi változatból került elő egy kettéhasadt példány 45 . Csontgomb mindössze egy került elő temetőnkben. Alakját tekintve rokonságot mutat a házilag készített óngombokkal. Gömbjének alsó részét faragott rozetta díszíti (XI. tábla 10. és IX. tábla). A két félgömbből készített bronzgombok a korábbi időszakok régészeti anyagában csakúgy megtalálhatók, mint napjaink pásztorviseletében. Sima, alján granulált gömböcskékkel díszített és alul áttört díszű változatai mellett a koncentrikus körökkel díszített és egészen apró inggombok szerepeltek még sírjainkban. Ez utóbbiak füle rendszerint igen vékony huzalból készült, mely könnyen tört. A fül közelében lévő, másodlagosan ütött nagy, durva lyukak a házilag végzett javításokra utalnak (XI. tábla 12-14; I. és II-XL táblák). Feltételesen gombnak tekintettük a 197. sír alul lemezzel lezárt bronz félgömbjét, melynél a felerősítés módja nem egyértelmű ugyan, de a sírban való helyzete egyértelművé teszi, hogy gombként használták (XI. tábla 18. és VIII. tábla). Abronzgombok egyik érdekes változatát képviselik a 235. és 255. sírok fél bronzgombjai is, melyek a felső félgömbből és az abban sasszögszerűen széthajlított fülből állnak. Némelyiken a félgömb peremén ónozás nyomát találtuk, így lehetséges, hogy az alsó félgömb más fémből - esetleg ónból - készült, s viszonylag gyors pusztulását így a két fém pozitívsága közötti különbség okozta. Ahol a cinezés nyomát nem találtuk, fa vagy bőr alkalmazását sem tartjuk kizártnak (XI. tábla 17, és DC tábla). Az esetek túlnyomó többségében a gombokat a jobb áll- és a jobb kulcscsont tájékán találtuk. Ritkábban ugyanebben a magasságban a bal oldalon, a 235. és 255. síroknál pedig a gerincoszlop vonalában a gerinc fölött és alatt. Korek József a. Zombor-repülőtéri temetőben talált gombokat női prémkabát és férfi mellény tartozékaiként határozta meg 46 . Véleményünk szerint ezt a kérdést csak a jugoszláviai régészeti és néprajzi anyag alapos ismeretében zárhatjuk le m egnyu gtatóan. Gyűrűt három sírban találtunk, összesen négy darabot A122. sír felnőtt férfi halottjának gyűrűjét vasból készítették, és a jobbkézen helyezték el (IV. tábla 10. és 8.). Ugyanilyen vasgyűrűt tettek a 138. sírban fekvő 8-9 éves fiúgyermek mellé is, amely azonban felnőtt kézre készített - feltehetően utánadobott - ékszer volt. A gyermek ujjvastagságához méretezett, nyitott, bronz pántgyűrűt a kisfiú övére akasztott készségben találtuk meg (V. tábla és X. tábla 5.). A legdíszesebb gyűrűt a 114. női sírban, a bal halánték mellett, de a homlok magas44 Éppen e gombfajta nagyfokú hasonlatossága okozta, hogy az ilyen melléklettel előkerült sírokat kezdetben igen korainak - XXII. századiaknak - vélték a kutatók. - legutóbb Bakay Kornél közölt hasonló alakú fülesgombokat az Ipoly menti temetők anyagából. (Bakay Kornél: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. Studia Comitatensia 6. tanulmányok Pest megye múltjából, Szentendre, 1978.). ^Adattár, 4391. sz. kartonon: „Ketté tört üveggyöngy 107. sír." Ugyanilyen gombnak tartjuk a bácsmonostorszegi temető 2454-es kartonon „gyűrűkő"-ként feltüntetett tárgyát is. 46 Bartucz: i. m. 26. - A leírás szerint a gombok kivétel nélkül ónból voltak. Ellentmond ennek a 4355. karton (89. sír) leírása és fotója, melyekről kiderül, hogy a sírban talált fülesgomb a XI. tábla 16. típusú bronzgombbal azonos. 173
