Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
üveggyöngyök meglétében jelentkezik. Legalább ilyen mértékű azonban azoknak a tárgyaknak a jelenléte is, melyek sem a Dombóvár-békatói leletek között, sem pedig a békatóival sokkal nagyobb hasonlóságot mutató Zombor-repülőtéri anyagban nem szerepelnek. Használhatóságát az is nagyban csökkenti, hogy pontos sírleírások nem maradtak ránk, így csak a kartonok tárgyleírásait használhattuk. A még jelenleg is publikálatlan Zombor-repülőtéri temető esetében sajnos ugyanez a helyzet, ami a sírleírásokat illeti. Egy, már megjelent antropológiai tanulmány, az ebben idézett rövid régészeti ismertetés, és nem utolsósorban a kartonokon található pontos tárgyleírások azonban komoly segítséget jelentettek az összehasonlításnál. Az omega alakú hurkos részből és az ugyancsak visszapödört végű, kampós félből álló kapocspárok középkori és későközépkori temetőink gyakori leletei, így közelebbi kormeghatározásra alkalmatlanok. Temetőnkben bronzból és vasból készített változatai fordulnak elő, leggyakrabban párban, esetenként azonban csak valamelyik féldarab formájában 25 . Ettől a leggyakrabban előforduló változattól némi eltérést mutat a 185., 197. és 256. sírokban talált kapocspár nőtagja. Ezt ugyanis nem a mai párizsi kapocsnál is ismert formára készítették, hanem egy kisebb és egy nagyobb kört képezve, nyolcas alakúra hajlították. Ugyancsak az alaptípustól eltérő a 197. sír kapocspárjának horgas fele is (VII, VIII, IX. tábla). A nemek szerinti előfordulását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy all előfordulási esetből kilencnél női, egy esetben férfi, egy esetben pedig fiúgyermek sírjának melléklete volt. Leggyakrabban az áll és a kulcscsontok közelében, illetve az alkarok mellett a deréktájon találtuk meg. Mindebből arra következtettünk, hogy elsősorban a női ruházat tartozéka lehetett, s mint ilyen az ingnyak és a szoknya, esetleg bugyogószerű nadrág összekapcsolására szolgált 26 . A Zombor-repülőtéri anyagban az előfordulási arány hasonló mint a békatói síroknál, a bácsmonostorszegi temetőben azonban az itt leírt típusok egyáltalán nem szerepelnek, csupán a felsőruházat lezárásánál használatos, nyújtott, felül díszes bronzlemezzel lezárt változata található meg. A gombostű alakúra készített, 5-8 cm hosszú bronz- és vastűk ugyanúgy általános leletei időszakunknak, mint a ruhakapcsok. A békatói példányok némelyikén különösen jól tanulmányozható a készítési technika, a tű gombszerűen kiképzett, gömböcske alakú fejrészének turbánszerű felcsavarása és ily módon történt összekovácsolása. Sima, dísztelen és különböző színű gyöngyökkel díszített változatai egyaránt előfordultak, úgy tűnik azonban, hogy a felhasználás módját tekintve ez nem jelentett lényegi eltérést. Összesen két esetben találtuk ugyanis a tűket a koponyától távol; a rágcsálótól bolygatott 227. gyermeksírnál és a 36. felnőtt sírnál, melybe 40-80 éves férfit temettek. Ez utóbbinál a jobb combcsonton lévő tű valószínűleg a temetéskor szolgált valamilyen textília ideiglenes összetűzésére. Egyben ez jelenti az egyetlen olyan esetet is, amikor idősebb férfi sírjában tűt találtunk. Huszonhárom sírban fordult elő tű, ebből egy - az imént említett - férfisír, négy pedig fiatal fiúk sírja. A12-14 éves és 15-16 éves fiúknál mindig csak egy tűt találtunk a homlokon, a koponyatetőhöz tapadva, illetve közvetlenül a koponya mellett. A17 női (illetve kislány) sír esetében ötnél ugyanígy l-l tű feküdt a koponya közelében. Egy esetben (6. sír) jól látható volt, hogy a jobb kulcscsontnál talált, hullámosra görbített tű a ruhát összefogó gombot helyettesíthette, a koponya mellett talált egy-egy tű rendeltetését azonban nem ismerjük 27 . A koponyát sugár alakban vagy rendszertelenül körülvéve sima, vagy gyönggyel díszített tűket minden esetben felnőtt nők sírjában találtuk. Helyzetük alapján ezeket a hajba, 25 Általában a kapocspárok horgas, kampós fele hiányzik, mivel ezt gyakran vasból készítették, így ez is pusztult el előbb. - Egy esetben (186. sír) két bronz hurkos fél került elő, a kampós rész nélkül. 26 A 138. gyermeksírnál ennek ellentmondóan a bal sípcsont alsó végződésénél feküdt a kapocspár. 27 Korek József úgy véli, hogy a sírban talált tű közül egy a legtöbb esetben a hajfonat összefogására szolgált {Bartucz: i.m. 26.). 168