Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Visy Zsolt: Újabb pannóniai katonai diplomák

lyen a cohors I ciuium Romanorum állna. Nézetünk szerint azonban a cohors I Thracum Germanica állt ezen a helyen, amit jelen meggondolásunk is támogat. A csapatlista egy másik bizonytalan pontjára is szeretnénk azonban fölhívni a figyelmet. Nagy T.

86 egyenlő eséllyel latolgatja a 8. sor kiegészítésére az egyforma hosszú névvel bíró cohors I CAMP VOL CR illetőleg a II AST ET CALL egységeket, végül kérdőjelesen az előbbit részesítette előnyben. Nézetünk szerint a kérdés eldönthető, mégpedig az utóbbi javára, ezért a táblázaton is ezt a csapatot tüntettük föl. A csapatlista ugyanis csak 12 egységet sorol föl, de könnyen lehet, hogy a cohors IThracum ciuium Romanorum és a két kérdéses csapat is Pannónia inferiorban állomásozott. Ez természetesen azt jelenti, hogy a tartomány hadereje ekkor nem 12, hanem esetleg 14 cohorsszaX rendelkezett. Amennyiben viszont diploma-osztáskor több csapat kimarad, az a valószínű, hogy a front azonos szakaszán tartózkodnak. A cohors IThracum c. R. valószínű állomáshelye Burgenae,

87 a cohors I Campanorum uoluntariorum c. R.-é Malata/Acumincum,

88 a cohors II Asturum et Callaecorumé Lugio vagy közvetlen környéke.

89 így valószínűbb, hogy a cohors I Campanorum uol. c R. maradt ki valamilyen okból a thrák cohors-szaí együtt a diploma-osztásból. A topográfiai elv alkalmazásáról összefoglalóan a következőket lehet mondani. Pannónia inferiorban 148-ból ismerünk első ízben olyan diplomát, amelyben valamilyen új elv szerint rendezve sorolják föl a gyalogos, és talán a lovas csapatokat. Ez a fölsorolási rend a későbbi diplomákon is azonos, mindössze néhány kisebb eltérés figyelhető meg. Az újonnan előkerült diplomák megerősítették Radnóti A. és Barkóczi L. elméletét, hogy a fölsorolás sorrendje megegyezik az Aquincumtól számított állomásozási sorrenddel. Az is kitűnt azonban, hogy a topográfiai elvet - igaz, részlegesen - már korábban is alkalmazták. Erre utal az albertfalvai diploma co/io/s-listájának elemzése, illetve újraértékelése. Az alak esetében más a helyzet. Bár vannak bizonyos egyezések a fölsorolási és az ismert állomásozási hely között, mégis úgy tűnik, hogy a topográfiai elv legfeljebb csak mint tendencia érvényesült. Bonyolítja a képet, hogy a 139. évi diploma fölsorolási rendje hasonló a későbbiekéhez. Úgy látszik, hogy 148 előtt is érvényesült az a/áknál a topográfiai fölsorolás tendenciája, de 148 után is csak ugyanilyen mértékben alkalmazták ezt az elvet.

90 Éppen azért, mint fentebb utaltunk rá, az ala IFlauia Britannica milliaria ciuium Romanorum gyakori első helyen való szerepeltetését inkább tulajdonítjuk a csapat m///z'arca-voltának semmint annak, hogy ez a lovascsapat állomásozott volna legközelebb Aquincumhoz. Az eddigi, erre vonatkozó javaslatok ugyanis több ok miatt elfogadhatatlanok. Radnóti A. és Barkóczi L. feltételesen Matricára gondoltak,

91 itt azonban ezidőtájt a cohors I Alpinorum equitata állomásozott.

92 Nagy T. véleménye szerint az albertfalvai tábor helyőrsége volt,

93 de ez azért nem valószínű, mivel az itteni palánktábor csak mintegy 3,16 hektáros,

94 ami nem elég nagy egy milliar/ű-egység számára. Fitz J. éppen azért úgy gondolta,

95 hogy a csapat megosztva táborozott volna az albertfalvai és a nagytétényi táborban. 86 Nagy (1956) 34-35. 87 Radnóti-Barkóczi 215; Fitz (1962) 71; Bulat (1965) 14. 88 Radnóti-Barkóczi 215; Fitz (1962) 70; Mócsy (1962) 622. 89 Radnóti-Barkóczi 213; Fitz (1962) 64. 90 Pannónia inferior csapattörténeti kérdéseivel egy későbbi dolgozatban szándékozom foglalkozni, ezért itt csak utalok néhány fontosabb, ezzel a kérdéssel foglalkozó műre: W. Wagner. Die Dislokation der römischen Auxiliarformationen in den Provinzen Noricum, Pannonién, Moesien und Dakien von Augustus bis Gallienus, 1938; Radnóti-Barkóczi 191; Nagy (1956) 17; Fitz (1959) 421; Mócsy (1962) 617; Fitz (1962) 25; M. Bulat, - D. Pinterovic: Novi Rimski natpisi iz Osijeka. Os. Zb. XI (1967) 87; D. Pinterovic: Limesstudien in der Baranja und in Slawonien. Arch. Jug. Di (1968) 55; Benes, J., Die römischen Auxiliarformationen im unteren Donauraum. Sbornik Praci

Fil. Fak. Brnënske Univ. E-15 (1970) 159; Fitz (1972); Nagy (1973) 39; Nagy (1975) 94; Mócsy (1974) 80; Lörincz, B., Die ala I

Britannica in Pannonién. AArchHung. 29 (1977) 363; Lőrincz, B., Pannonische Stempelziegel I. Limesstrecke Annamatia - Ad Statuas. Diss Arc. Ser. II. No. 5. (Budapest, 1977). 91 Radnóti-Barkóczi 205. 92 Fitz (1972) 55. 93 Nagy (1975) 95. 94 Nagy.T., Albertfalva in: RLU 91. 95 Fitz (1972) 54. 107