Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

3. Csőtalpas tál (5. sír). Alul harangszerűen kiszélesedő, vastag falú csőtalpas tál, kónusos tálrésszel. Talpcsövének felső harmadán és a tálrész oldalán négy-négy átellenes bütyök helyezkedik el. M- 21,0 cm, t. cső átm. : 12,6 cm, tál átm.: 20,6 cm. Ltsz.: 51.11.13. (1. kép 5.). 4. Csőtalpas tál ( 11. sír). Az előzőhöz hasonló alakú, annál magasabb és karcsúbb, széles tálrészű edény, a talpcső felső részén és a tálrész oldalán négy-négy bütyökkel. Vastag falú, durva anyagú, kívül vörös festés nyomaival. M: 33,0 cm, t. cső átm.: 13,1 cm, tál átm.: 31,3 cm. Ltsz.: 51.11.32. (1. kép 4.). 5. Butmir-edény (20. sír). Kónusos alsórészű, lekerekített hasi törésű, boltozatos felsőrészű edény, szája körül és hasi törésén négy-négy átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. Szürke színű, vastag falú, lyukacsos szerkezetű, durva anyagú. M: 18,7 cm, száj átm.: 5,97 cm, hasi átm.: 21,0 cm, fenék átm.: 8,15 cm. Ltsz.: 51.11.55. (2. kép 2.). 6. Butmir-edény (5. sír). Befelé ívelten kiszélesedő alsó részű, éles hasi törésű, magas, boltozatos felső részű edény, behúzott szája körül négy, vízszintesen átfúrt bütyökkel. Szürke színű, durva anyagú, vastag falú, lyukacsos edény. M: 18,2 cm, száj átm.: 6,8 cm, fenék átm.: 8,32 cm. Ltsz.: 51.11.15. (2. kép 4.). 7. Az előzőknél kisebb méretű edény, befelé ívelten kiszélesedő alsó részén boltozatos felső rész van, éles hasi töréssel. Felső részét benyomott minta díszíti, mely négyszer ismétlődik meg. A hasi törés felett a függőlegesen induló benyomott vonal balra forduló spirálban végződik, mellette jobb oldalon kettős koncentrikus félkördíszítés látható. M: 13,8 cm, száj átm.: 7,5 cm, hasi átm.: 17,6 cm, fenék átm.: 6,9 cm (9. sír). Ltsz.: 51.11.26. (2. kép 8.). 8. Butmir-edény (8. sír). Alsó része enyhén befelé ível, felső része boltozatos, szája körül négy bütyök helyezkedik el. Sima felszínű, szürke színű, vastag falú kerámia. M: 17,5 cm, száj átm.: 7,89 cm, hasi átm.: 20,5 cm, fenék átm.: 7,2 cm. Ltsz.: 51.11.22. (3. kép 1.). 9. Tál (20. sír). Kónusos tál befelé ívelten kiszélesedő oldallal, oldalán bütyökkel. Barnás színű, vastag falú kerámia. M: 8,82 cm, P. átm.: 20,0 cm, F. átm.: 9,26 cm. Ltsz.: 51.11.56. (3. kép 6.). 10. Tál. Alacsony talprészű, gömbölyded oldalú, durva szemcsés anyagú, szürke színű, vastag falú kerámia. M: 5,20 cm, P. átm.: 17,7 cm, F. átm.: 9,26 cm. (2. kép 6.). 11. Tál. Kisméretű, ovális alakú, kónusos edényke, négy oldalán egy-egy függőleges, benyomott, lapos bütyökfüllel. Szürke színű, lyukacsos, durva anyagú, vastag falú. M: 4,60 cm, P. átm.: 15,6x14,4 cm, F. átm.: 11,2x8,3 cm. (3. kép 7.). 12. Háromrészes edényke. Nyújtott alsó részű, legömbölyített hasi törésű, hengeres nyakú edényke, hasi törésén és nyakán négy-négy átellenesen elhelyezkedő bütyökkel, felszínén vörös festés nyomaival. Szürke színű, vékony falú, jól iszapolt agyagból készült edény. M: 11,1 cm, P. átm.: 10,0 cm, F. átm.: 2,8 cm. (3. kép 2.). 13. Háromrészes edényke (11. sír). ívelten kiszélesedő alsó részén boltozatos felső részű, éles hasi törésű, hengeres nyakú felső rész van. Az edény finom anyagú, szürke színű, bütyök nélküli. M: 11,5 cm, P. átm.: 8,9 cm, H. átm.: 10,4 cm, F. átm.: 3,3 cm. Ltsz.: 51.11.33 (1. kép 2.). 14. Háromrészes edényke (16. sír). Duplakónusos testű, kihajló peremű, vékony falú, sima felszínű edényke, hasi törésén négy átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. M: 11,55 cm, P. átm.: 9,55 cm, H. átm.: 10,61 cm, F. átm.: 3,90 cm. Ltsz.: 51.11.45. (2. kép 7.). 15. Háromrészes edényke ( 1. sír). Vékony falú, finom anyagú, szürkés színű edényke, gömbölydeden szélesedő alsórésszel, magas, kiszélesedő nyakkal. M: 8,10 cm, P. átm.: 8,19 cm, H. átm.: 8,15 cm, F. átm.: 3,5 cm. Ltsz.: 51.11.2. (2. kép 5.). 16. Kétrészes edényke. Duplakónusos, vékony falú, barnás színű kerámia, hasi törésén és nyakrészén bütyökkel (kiegészített). (2. kép 3.). 17. Gömbölyű alsó részű, hengeres felső részű edényke (21. sír), peremén és hasi törésén átellenesen elhelyezkedő bütykökkel. Az edény vékony falú, szürke színű. M: 11,6 cm, P. átm. : 13,4 cm, F. átm. : 4,8 cm. Ltsz. : 51.11.60. (2. kép L). A csőtalpas tálak jellegükben megfelelnek a zengővárkonyi a/1 és a/2 típusnak, kisebb eltérésekkel. Az 1. kép 1. edénynek nincsen pontos megfelelője a lengyeli körön belül. Zengővárkonyban ezek a típusok a későbbi periódus anyagát jellemzik. A Butmir-edények a zengővárkonyi a/12 késői típusnak felelnek meg, egy példány kivételével (2. kép 2.), mely az a/16 típushoz hasonló formát képvisel. A tálak szintén a későbbi periódusba sorolható zengővárkonyi típusoknak felelnek meg, míg egy tálnak (3. kép 7.) nincsenek ott párhuzamai. Egy háromrészes edényke (3. kép 2.) hasonló a zengővárkonyi b/33 típushoz, egy másik (1. kép 2.) a b/28 és b/31 típusokhoz hasonló jellegében, melyek szintén a fiatalabb periódust képviselik. Egy kétrészes edényke (2. kép 3.) a zengővárkonyi b/41 típusnak felel meg, a másik kétrészes edényke (2. kép 1.) jellegei inkább átmenetinek határozhatók meg. A kerámiaanyag és a rézmellékletek egyöntetűen jelzik, hogy az ágostonpusztai lelőhely hasonló korú mint a zengővárkonyi fiatalabb periódus, vagyis a lengyeli kultúra korai szakaszának végére helyezhető. 48. Bátaszék - Dolinapuszta (szekszárdi j.): A tanyaépületekkel Ny-ról határos legelő helyén, közel a dombtetőhöz, a kocsiút partjánál került elő néhány vörös festésű, bütyökdíszes cserép, melyeket Csalog József korábban a tiszai kultúrába sorolt. (Csalog 1936.18., Dombay 1960. 8. BÁM. Ltsz.: K. 6.11936. 1-3.). 49. Bátaszék - Kálváriadűlő (szekszárdi j.): Erősen kopott felületű, talán hálónehezékként használt csúcsos edényfül került innen a BÁM-be. A lelőhely közelebbi fekvése nem ismert. (BÁM Ltsz.: 77.177.1.). f