Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Rosner Gyula: Avar kerámiaközpont Szekszárd környékén

Rosner Gyula AVAR KERÁMIAKÖZPONT SZEKSZÁRD KÖRNYÉKÉN Az avarkor kerámia kutatásáról sajnálattal kell megállapítanunk, hogy csupán elejénél tartunk. Annak ellenére, hogy a VI—

IX. században itt élt népesség sírjainak ezreit tárták fel, s ma már az edénymellékletek hatalmas menynyisége halmozódott fel a múzeumokban, de összefoglaló kötet e témában még nem jelent meg. Az avarkorban használt kerámiáknak — az előállítási technológia szempontjából — négy típusa választható szét. Ebből csupán kettő meghatározása történt meg. A korai periódusban megjelenő finoman iszapolt, korongon készített, világosszürkére égetett típussal résztanulmányok foglalkoztak

1 — összefoglalás igényével készült munka még várat magára. A késői avarkor finoman iszapolt, korongolt, sárgára égetett kerámiájának összefoglalása elkészült.

2 A középső avarkorban megjelenő szemcsés, feketés-szürkére égetett, korongolt, illetve kézi korongolt edények eredetét még homály fedi. Az egész avarkort végigkísérő durvaszemcsés, kézzel készített, rosszul kiégetett „házi kerámia" (néhány esetben „sírkerámia") vizsgálata még el sem kezdődött. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy e sokrétű és igen nagy mennyiségű anyag összegyűjtése meghaladja egy kutató kitartó „érdeklődését", de talán lehetőségeit is. Nem vitatható, hogy a Kárpát-medencében fellelhető teljes anyag vizsgálatának elvégzése jelentős energiát emésztene fel, de csak akkor láthatunk világosan, ha ezen a munkán túljutottunk. Mindezek tudatában kísérletet teszünk — egyetlen megye avar kerámiájának ismeretében — a levonható következtetések összegezésére. Népvándorláskori kutatásunk megegyezik abban, hogy mind a korai szürke, mind a késői sárga kerámia gyártásának egyik centruma Szekszárd környékére tehető.

3 A gyártó központ meglétét mindkét esetben a nagy számok törvényére építve határoztuk meg.

4 Mindkét esetben erősen valószínűsíthető a készíi Horváth T. : Az üllői és a kiskőrösi avar temető — Die awarischen Gräberfeld von Üllő und Kiskőrös. Arch. Hung. XIX (1935) 102.; Csallány D.: Kora-avarkori edények Magyarországon. Szegedi Dolg. XVI. (1940) 118—144.; Bialeková D.: Zur Frage der grauen Keramik aus Gräberfeldern der Awarenzeit in Karpatenbecken. Slovenská Arch. XVI (1968) 206—227.; Rosner Gy.: La céramique grise des Vie—

Vile siècles et ses problèmes ethniques dans le bassin des Carpathes. Mitteilungen des Archäologischen Institut der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. H. (1972) 45—50.; Bona I.: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes Arch. Hung. Bp. 1973. 73—76.; Vékony G.: A kora-avarkori kerámikatípusok történeti topográfiájához. AÊ. 101 (1974) 211—232. 2 Garam E. : A későavarkori korongolt sárga kerámia. AE 96 (1969) 207—241. ; Bialeková D. : Zur Frage der Genesis der gelben Keramik aus der zeit des zweiten awarischen Kaganats in Karpatenbecken. Slovenská Arch. XV. (1967) 1—65. s Rosner Gy. : Der Fragen der Schmuckkeramik der frühen Awarenzeit. Acta Ant. et. Arch. XVI. (1971) 95—104.; Garam Ê.: i. m. 234—235. 4 A kutatás esetlegességét, véletlenekre épülését vetik ennek ellent. A különböző temetőkben előkerült kerámia mennyiségek ezeket az ellenvetéseket nem erősítik. 7 Balogh Ádám Múzeum évkönyve ny