Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)
Szemle - Kunt Ernő: A múzeumok folklór vonatkozású kiadványairól (1974–1976)
A vizsgált munkák túlnyomó többsége a múzeumok tudományos tevékenységét bemutató kiadványok részeként jelent meg. Múzeumaink támogatják azonban egyegy kutató munkásságának összefoglaló bemutatását. Ilyen gyűjtemény pl. a Nyíregyházán megjelentetett, Babus Jolán tanulmányait tartalmazó kötet (2), Üjváry Zoltán tanulmányait összefoglaló Varia Folkloristica, mely Debrecenben jelent meg (36), Beck Zoltánnak Békéscsabán megjelentetett gyűjteménye (7), Együd Árpád Kaposvárott megjelentetett gyűjtése (11), Grin Igor Battonyan kiadott gyűjteménye (13), Gulyás Éva—Szabó László (14) szolnoki anyaga népköltészeti gyűjtéseket ad közre egy kötetben. Ugyancsak önálló kötetként jelent meg a már méltatott Vankóné Dudás Juli önéletrajza Szentendrén (38). Kapros Márta és Űjváry Zoltán kérdőíve (19) Egerben, a Palóc Kutatás Módszertani Közleményei sorozatban jelent meg. Szükségét érzem még a különböző kiállításvezetők méltatásának. Sajnos ezekből igen foghíjas múzeumunk gyűjteménye, pedig ezek mögött általában komoly szakmai ismeretek, szívós munka és rendszerező, körültekintő elméleti jártasság áll. Rendelkezésemre csupán Szabó László—Raczky Pál—Gulyás Éva szerzőhármas „Szertartás és társadalom" c. kiállításkatalógus, valamint Hoppal Mihály—Törő László „Népi gyógyítás Magyarországon" kiállításának vezetője áll. (összegezés) összefoglalásul megállapítható, hogy a vizsgált időszak múzeumi folklórkiadványai méltóképpen vállalnak részt hazai folklórkutatásunk jelenlegi feladataiban s osztoznak gondjaiban. A legszükségesebb — úgy vélem — annak hangoztatása, milyen nagy szükség van a körültekintő, alapos gyűjtésekre és közlésekre, melyek a paraszti közösség egy tagjának, továbbá egy — valamilyen szempontból zárt — közösségnek világképét, vélekedésmódját, gondolkodásának értékrendszerét tárják fel. A parasztság kultúrájának helyes megismeréséhez és megértéséhez csak olyan gyűjtések segíthetnek, amelyek a legrejtettebb összefüggéseket is észreveszik s rögzítik. A parasztság tárgyi ellátottságának vizsgálati programját csak világképének, vélekedésének, gondolkodásmódjának rendszerszerű vizsgálata egészítheti ki. Kiegészítésképpen meg kell jegyeznem, hogy a vizsgált időszak múzeumi kiadványainak teljes listáját nem sikerült összeállítanom, hiszen a múzeumok gazdag kiadói terméséből nem jut el minden a társmúzeumok könyvtáraiba. E hiányosság ellenére is úgy gondolom, jellemző az a kép, amelyet a 38 tanulmány nyújtott. A megvizsgált munkák jegyzéke: 1. P. Ács Sarolta: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok In: Cumania II. Kecskemét, 1974. 237— 285. 1. 2. Babus Jolán: Néprajzi kutatások a beregi Tiszahátról (Honismereti kutatások SzabolcsSzatmárban II.) Nyíregyháza, 1976. 3. Balázs Lajos—Hoppal Mihály: „ ismerem én ezeket a neveket..." Vallomás és életforma. In : Déri Múzeum Évkönyve 1975. Debrecen, 1976. 501—522. 4. Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75. Szeged, 1975. 5. Barna Gábor: Állatgyógyítás visszafelé számláló ráolvasással. In: Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve 1874—1974. Jászberény, 189—211. 6. Barsi Ernő: Bartók gyűjtötte népdalok a mai Jobbaházán. In: Arrabona 16. Győr, 1974. 165—187. 7. Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében (Néprajzi cikkek, tanulmányok). Békéscsaba, 1974. 8. Dankó Imre: A hajdúböszörményi temetők költészete. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 1975. 285—294. 269