Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Szemle - Gráfik Imre: A múzeumok 1974–1976. évi kiadványainak témaválasztása

4. A kiadványok forrásanyaga E tekintetben az 1975-ös év anyagát vettem vizsgálat tárgyává, mégpedig minden olyan egyéni szerzős munkát, ímely akár évkönyvben, akár önálló kötetként, vagy egyéb kiadványként (pl. katalógus) jelent meg. összességében az 1975-ös évben 125 egyéni szerzős munkát vizsgáltam meg az alábbi szempontok szerint : Múzeumi gyűjtemény (tárgyi, adattári stb.) feldolgozása 8% Múzeuma kiállítások 6% Múzeumi munkajelentések 5% Tágabb értelemben vett terepmunka feldolgozása 36% A fenti arányok néhány vonatkozásban, ha nem is kritikus szándékú negatív észrevételekre jogosíthatnak fel, de meggondolkoztató tendenciák jelzésére alkalmasak. (1) Az összes munkához viszonyítva kevésnek ítélem a terepmunkán alapuló feldolgozásokat. Bár meg kell jegyeznem, hogy itt valamelyest finomíthatnák az arányokat a terjedelmi számítások. (2) Rendkívül kevésnek tartom a múzeumi gyűjtemények közlésével, ismertetésével kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket. Ez a kérdés külön konzultációt érdemelne, különös tekintettel arra a tényre, hogy nem bizonyított — s tegyük hozzá: teljességében nem is valósítható meg — a múzeumi gyűjtemények (kiállításon való szerepeltetése. (3) Arányaiban nagyon kicsi a kiállításokkal kapcsolatos közlések, illetve kiadványok száma, s hozzá kell tenni, hogy ezek is lényegében rövid híradások, kiállítási beszámolók, legjobb esetben katalógusok, melyek nem térnek ki sem a tudományos, sem a 'közművelődési feladatokra, illetve eredményekre. 5. A kiadványok típusai Az 1974—75 között megjelent néprajzi kiadványok esetében a már bevezetőben jelzett bizonytalanságok -miatt valóban csak elnagyolt arányszámokat tudok megadni. A múzeumi évkönyv lehet: (1) általános, (2) tematikus, (3) monográfia, ezen belül a) egy szerzős, b) több szerzős. Kiadvány 1974 1975 1976 Monográfia 30% 20% 30% Tanulmánykötet 30% 25% 30% Katalógus 30% 20% 30% Bibliográfia 15% Atlasz 5% Az évkönyvek számszerű kimutatása nem indokolt, hiszen azok a nyomdai átfutás miatt éves késésekkel is jelenhetnek meg, valamint összevont számok kiadása is előfordulhat. Az évkönyvtípus megválasztása a megyei szervezet felelős vezetésének kezében van. Az évkönyvet fontos publikációs lehetőségnek kell tekinteni, s elsősorban elemző, feldolgozó és módszertani tanulmányok, viták és közművelődési témákat feldolgozó cikkek számára célszerű felhasználni. Az évkönyvek színvonala a már jelzett tematikus szóródás következtében is igen különböző, de szerkesztési és lektorálási nehézségeket, pontosabban bizonytalanságokat is sejtet. A közlési forma, illetve mód minden esetlegesség és egyenetlenség ellenére általában kedvező reakciókat vált ki. Az évkönyvek nagy előnye, ha késéssel is, de sorozatban jelennek meg, tehát általánosan benne vannak a köztudatban, s a megfelelő szakkönyvtárakban hozzáférhetők. Ezért is fontos arra törekedni, hogy az évkönyvek minden vonatkozásban világosan tükrözzék a múzeumi szervezetben, illetve a múzeumban folyó összetett tevékenységet. A szerkesztés és a színvonal érdekében szerkesztőbizottságok létrehozása minden esetben indokolt. Célszerűnek látszik a múzeumok tudományos dolgozóinak publikációs tevékenységét is előre tervezettnek, és a múzeumi tervfeladatok által irányítottnak tekinteni. A többi kiadvány esetében a monográfia és tanulmánykötet jellegűek megjelentetése, még ha. sorozatteremtő igényűek is, sajnos nem látszik hosszú távon biztosított264