Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanácskozás a népviseletről - Ódor János: Sióagárd női viseletének rövid története

A lányok és asszonyok ugyanazokat a ruhadarabokat viselik, csak a színekben mutatkozik némi különbség. Az egészen idős asszonyok ruhaanyagai a kékfestő, a fe­kete atlaszselyem és a klott. Említettem már a külső hatások viseletformáló erejét. 1906-ban a paprikások zágrábi útjuk során egy újfajta gépi slingelt anyagot, a tüskerúzsás slingütt-et hozták be a faluba. Ebből az anyagból készült az ünnepi ing, amelyet eredete után zágrábi ümög-nek is neveznek, s olyan divat lett, hogy kiszorítot­ta az addig általánosan viselt fehér hímzésű inget. Az I. világháború alatt, és az azt követő években nehezen jutottak az öltöze­tükhöz szükséges anyagokhoz, de utána annál több selymet, kázsmért alkalmaztak öltözetükben. Ezek révén a kékfestő anyagok használata majdnem teljesen kiszorult. Szoknyáik készítési módja annyiban változott, hogy a korábbi másfél cm-es pánt helyett 4—5 cm-eset varrnak, és a szoknya ráncait gömbölüre rödülik. Részben a je­lentkező selyemhiány, részben annak drágasága miatt pruszlikokat gyolcs alapra, szí­nesre hímezve is készítenek. Az ingeket szintén színes fonállal varrják ki, de már csak az alját és a mellrészét. Elmarad a nyaksi és a bodor használata. E változások a hétköznapi viseletet annyiban érintik, hogy a péntölök és üngök már gyolcsból is készülnek. Köznapi szoknyáikat hűvösebb napokra kartonból és sza­ténból varrják. Legkedveltebb köznapi és félünneplősként is használt a karton alapú pityergős szoknya. Ez az anyag sötétkék alapú, piros apró pettyes. Érdekességként említem meg, hogy felsőszoknyáikat köznapokon fordítva — kifordítva — is fölveszik. Ünnepen a lányok és az asszonyok a virágos kázsmér és selyemszoknyák alá egy-két péntőt, négy-öt fehér szoknyát húznak. Ehhez viselik a slingütt üngöket, a kázsmér és selyempruszlikokat, és a fekete alapú, fekete falú, színes virágú selyem és bársony kötényeket. A kötény formája nem változik, tehát továbbra is téglalap alakú. Télen a ruhadarabok minden korosztály számára azonosak. így a szoknya, kö­tény és a belinerkendő, ahogyan a faluban nevezik melegkeszkenyő. Színük sötétebb a nyári viseletekhez képest, de az egyes korosztályok színei is eltérőek. Azaz, az idő­sebbek pl. a kávébarna, sötét olajzöld, sötétkék és a fekete színű ruhákat hordják. Menyasszony leánypajtásaival, 1955. 17 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 257

Next

/
Thumbnails
Contents