Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Die Auswertungsmöglichkeiten des mündlichen Denkmalmaterials des I. Weltkriegs

Megemlítjük még néhány egyéb műfordítás kórusfeldolgozását is. Tornyos György Memento ja is telített mixtúra szerű hetedhangzat párhuzamokkal. Bőséges ütemváltozással megoldott szabad ritmusú szakaszokkal juttatja kifejezésre a szerző a Heine-vers hangulatát. Még megemlíthető Farkas Ferenc 1938-as férfikara, a Bacchüides békedala, Udvardy László Profán zsoltára (melyet a debreceni Kodály-kórus gyakran énekel), és Halmos László Lee Annácskája. is. Farkas békedala tömör hangzatokkal kezdődik, majd fúgaexpozíciót hallunk a Fekete pókhálók fonják ... szavakra. Halmos szélesen ívelő kórusából kiemelkedik a tenorszóló. A közepén és végén egymásra tornyosuló kvartmotívumok növelik belső feszültségét. Hatását csak fokozza a lehelletszerű pianisszimó befejezés. Az említett kórusművek egy része a költő életében íródott. Hat kantáta, 20 kórusmű, 17 műdal, két zsoltár s néhány himnusz elég kevés anyag, ha egybevetjük a több száz Csokonai-, Petőfi-, Arany-, Ady-dal termékenyen hömpölygő áradatával, önálló zenekari mű nem is keletkezett a versek nyomán, legfeljebb Vincze Ottó zenekari kíséretes dalai vagy Petrovics Jónás oratóriuma, ahol azonban a zenekari kíséret nem elsődleges jelentőségű. A Babits-versek tehát vokális zenét sugallnak. A költő versei sokszor valósággal illatosak a zenétől, s kár ha eddigi dallamosításai még nem mindig teljesen méltók a költő maradandó életművéhez. (Ám verseinek egyes zenei vonatkozásait nem vehetjük szó szerint, így az írisz... kötetben az első Theosophikus énekét „Cecília zongorái" sorral zárja. Ez anakronisztikus, mert akkoriban még nem létezett zongora. A reneszánszkori festmények Cecíliát, a zene védőszentjét az egykorú hangszerekkel, így hordozható kis orgonával ábrázolták.) Hangversenyre szívesen járt a költő, mert ez is virágba szökkentette líráját, így a Prológ című versét a később Amerikába kitelepedett Kerékgyártó Gyula hegedűművész 1914 novemberi hegedűestje nyomán írta. Bizonyára mélyen átérzett élményből fakadt önvallomásszerű kitörése: „Ó mért nem lettem én muzsikus?", mely nyitó akkordja a Recitativnak. Lehet, hogy a mélyen átgondolt kantáták, kórusművek, zsoltárok, dalok, talán ma még nélkülözik a bennük szunnyadó, kottaképben ki nem fejezett dallamok igazi kiteljesedését. Belső muzsikájuk várja a méltó zenei keretbe foglalást. FÜGGELÉK A megzenésített Babits-versek repertóriuma a versek betűrendjében A költő szól és Arany kísértetek Reinitz Béla én. zg. B. a Nagy Endre kabaré számára Cigánydal Csenki Imre egyn. kar 1966 Népműv. Prop. ír. II. kiadás Z. 1970 Dániel éneke Harmat Artúr fkar. Magyar Dalos Egyesület k. 1940. Esti dal Reinitz Béla én. zg. B. 1943. Éjszaka Lustig Jenő én. zg. B. Fiatal katona Mihó Ernő én. zg. Rozsnyai k. 199