Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)
Tanulmányok - Mészáros Gyula: Későbronzkori kincslelet Dombóvár–Szarvasd-pusztán
e) Üreges karperec. Kifli alak, félkörös átmetszettél. Ez az ékszertípus elég gyakori Dunántúl Hallstatt Ai korú kincsleleteiben (Bonyhádvidék, 29 Nagyvejke, 30 Pölöske 31 ). Szoros analógiája a szarvasdi karperecnek a kislődi 32 szórványlelet példány. A kifli alakú, belsejében üreges karperectípust Patek Erzsébet a BD—HAi korú leletek közé sorolja. 33 Nadap feltehetően Hallstatt A2 korú kincsleletében még jelen van. 34 f) Bronzöv töredéke. A csupán két sor gomb alakú domborítással díszített, szarvasdi övtöredék közeli hasonmásával a nagyvejkei kincsben találkozunk. 35 A változatos díszítésű bronzövek maradványainak jelenléte a Kárpát-medence későbronzkori raktárleleteiben nem ritka. Első készítői a halomsíros műveltség hordozói voltak. 36 g) Tölcsér alakú csüngő. Szarvasd kincsleletének feltűnően nagyméretű bronz csüngője (2. kép a—c, VII. t. 11), hajógerinc formájú tölcsérével, csúcsokban végződő ovális tölcsérnyílásával a dunántúli, Hallstatt Ai korú depótok csüngőtípusai között eddig analógia nélkül áll. Egyedül a pamuki (Somogy m.) raktárleletben találkozunk bronz csüngődísz ugyancsak hajógerinc alakú, bordadíszes tölcsérnyílásának a szarvasdiéval méretben, formában, díszítésben meglepően azonos típusú — kb. 1/3 résznyi — töredékével, többek között BD— Hallstatt Ai korú kincsleletekben gyakori nyélnyújtványos, egyenes pengéjű kard és egy harántbordás karperectípus társaságában. 37 A Duna bal partjának bronzkori depotleletei közül a rákospalotai kincsben találkozunk ugyan nagyméretű tölcséres csüngővel, 38 ez a leletegyüttes azonban a középső-bronzkorvégi koszideri fémművesség emléke, s a gombos szárvégződésű csüngő teljesen elüt a szarvasdi példány típusától. ÉszakMagyarországon és a Tiszántúlon, valamint Szlovákia délkeleti felében azonban, több BD— Hallstatt Ai korú kincsleletben szerepel nagyalakú s a szarvasdi példánnyal többé-kevésbé rokon típusú csüngődísz. 39 h) Fejes bronztű töredéke. A szarvasdi, nyomott gömbfejű, díszes tűtöredék már a nyugati urnasíros műveltség terméke. Müller—Karpe a körkörös tagolású, és függőlegesen vagy ferdén felrakott rovátkákkal díszített gömbfejű tűknek azt a típusát, amelyen a tűszár díszített mezője a nyak alatt még nem ugrik ki lépcsőszerűen, átmenet nélkül a szár testéből, 40 a Riegsee fokozatba (BD) sorolja. Ezzel, valamint 2» Wosinsky M.: i. m. LVII. t. 38 a—b.; Hampel J.: i. m. CLIII. t. 38. a) Mészáros Gy. : i. m. X. t. 14—15.. ai Hampel J. : i. m. CLIV. t. 5—6. 33 Patek E. : i. m. LXin. t. 1. 33 Patek E. : i. m. 76. „Kislőd". 34 A székesfehérvári István Király Múzeumban. Közöletlen. 35 Mészáros Gy. : i. m. 43: 11 (Bronzöv-töredékek). — XIII. t. 1. M Kilián—Dlrlmeier, J. : Gürtelhaben, Gürtelbleche und Blechgürtel der Bronzezeit in Mitteleuropa. München, 1975. 101, 113. 3' Draveczky B.: i. in. XXXI. t. 220, XXVIII. t. 203, XXIX. t. 206.; Mozsolics A.: Somogy megyei bronzleletek ... 7. t. 18, 5. t. 1, 7. t. 25. sa Hampel J. : i. m. LXXXVII. t. 10. — Bona, I. : Chronologie der Hortfunde vom Koszider — Typus. Acta Arch. Hung. 9 (1958) Abb. 5, 30: Rákospalota, Nagyhangos B, Kicsind. — Kőszegi F.: A rákospalotai kincslelet. A Rákospalotai Múzeum Evkönyve 1 (1964) 9—29. — Mozsolics, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Bp. 1967. 59. t. 39 Kemenczei T. : Die Zagyvapálfalva-Gruppe der Pilinyer Kultur. Acta Arch. Hung. 19 (1967) 293— 294. — Mozsolics, A.: Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Bp. 1973. 67—68. 40 Müller—Karpe, H. : Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nordlich und südlich der Alpen. Berlin, 1959. Rom. Germ. Komm., Band 22., Abb. 23. Riegsee-Stufe BD. 2* 19
