Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Die Auswertungsmöglichkeiten des mündlichen Denkmalmaterials des I. Weltkriegs

hangzó darabja 1940-ben került bemutatóra, mint a győri országos dalosverseny kötött száma. Még megemlíthetjük Molnár Antal 6 szólamú Zsoltár férfihangra című kórusát. A továbbiakban részletezzük a műfordítások nyomán keletkező kórusfeldolgozásokat, amelyeknek java része a himnusz szövegek zenéje. A latinból fordított textusok megzenésítései közül kiemelhetjük Veress Sándor zsoltárát és Bárdos Lajos himnuszfeldolgozásait. Veress Szent Ágostonnak az eretnekek ellen írt psalmusát zenésítette meg nagy méretű művében. Az 1948 óta Svájcban élő szerző úgy oldotta meg a zenei anyag ritmizálását, hogy az alkalmas legyen mind az eredeti latin, mind a babitsi műfordítással való éneklésre. A zenekari kísérete fokozza a zsoltár hatását, amely sok szempontból emlékeztet volt mestere, Kodály, Psalmus Hungaricusának megoldására. A hasonlatosság különösen ott szembetűnő, ahol a basszus énekli: „Mint kivetett háló ..." Ennek egész hangulata, faktúrája könnyen párhuzamosítható Kodály említett művének hárfával kombinált középrészével, ahol ezt énekli a tenor: „Te azért lelkem gondolatodat, Istenben vessed bizodalmadat..." Veress kórusa polifon hangvételű. „A bűnöknek sokasága" szavakat fúgaszerű feldolgozással jelképezte. Az eredeti szöveg négyes jambusait nem követte pontosan Veress, hanem sokszor egyénileg átalakította a ritmust a helyes magyar prozódia szempontjából. Megemlíthető még Bárdos Lajos Oltár köszöntője, amelyben háromszor ismétlődik meg ugyanaz a zenei szakasz. Az eredeti szöveg négylábas jambusait — amelyek bizony idegenszerűek a magyar fülnek —, a zeneszerző könnyedén „átváltotta" a magyar prozódiához jobban simuló ütemekhez. Ilyenformán: Üdvözlégy oltár áldozat Melyen az áldott szenvedés esett Zenei ritmussal jelezve: Prozódiailag itt nem hibás a végső szótag megnyújtása, mert a dallama ereszkedő. Bárdos célja nyilvánvaló: el akarja tüntetni a jövevény ritmus idegenszerűségét. Kerényi György két szólamra alkalmazta Pázmány Péter Ó dicsőséges ..., továbbá Szt. Bernát énekét. Az utóbbi feldolgozásban egyenlő ritmusú koráiszerű ének zengi Babits műfordítását. Kétségtelenül a leghatásosabb a Zengd az Egekbe ülőt című himnusz négy szólamú vegyeskari feldolgozása. Bárdos Lajos szerencsés inspirációval foglalta zenébe Béda VIII. századi himnuszát. Bárdos a mai kórusirodalomnak egyik legtehetségesebb művelője, s korszerű technikája sok invencióval párosul. Nem kísérletezik különleges hatásokkal, hanem tömör hangzásra törekszik. Ütemeiből erőteljesen kicsendülnek a textus daktilikus sorai. A koráiszerű középrészt megelőző dór hangnemű fugató dallama visszatér a végén unisono, nagy fokozással. Közben az első szakasz visszatérése előtt az á vokálison gazdagon ornamentált szólók kígyóznak kadenciaszerűen. Kvintpárhuzamok is akadnak a mixtúra hatásként. Prozódiája követésre méltó. Ha a szó közepére kerül a metrikus hangsúly, dallamíve inkább ereszkedő jellegű. 198