Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Solymos Ede: A tolna halászcéh

A bizonyságlevelet címer, Szent Péter kulccsal és hallal, városkép (a vár, előtte a Duna hajóhíddal, vízimalommal, kerítőhalászattal), egy ház, hálóállító (?) halász rajza és két versike díszíti még. A versek: Du Wandrer! unter diesem Schilde Hier wohnen Deutsche keine Wilde Hier ist der gute Wein zu Hause, Hier lebt man beim freudigen Schmause Hier hast du auch zu jeder Zeit Verdient und Lohn nach Billige.

.. Drum Wandrer kehre bey uns ein, Hier kanst du froh und glücklich seyn. * Gesundheit ist das gröste Gut Der Menschen, drum bewahr sie fort Vertör sich auch derselben Gluck. So find'st du hier den besten Ort."

10 Az említett Jilling Józsefről tudjuk, hogy 1820. január 26-án szabadult, és 1826. június 29-én avatták mesterré, 21 éves korában, s 1869-ig élt. özvegye még 12 évig vitte az üzletet. Az összesen 56 év alatt mindössze 2 inast tartott. A vándorélet másik tárgyi bizonyítéka a vándorláda. Az idegenbe induló legény a menyasszonyi ládához hasonlót csináltatott magának, elejére — kék alapon — ráfestette a nevét, az évszámot, s két, egymással szembeforduló, szájukban virágot tartó pontyot. A bajai múzeum őrzi „Josef 1891 Renz" ládáját, hasonló található a szekszárdi múzeumban. A visszaemlékezések szerint a tolnai halászlegények főleg Apatinba, Zimonyba, Pancsovára, Mitrovicára mentek a vándorévek alatt.

11 10 A vers magyar fordítása : „Vándor! e címer alatt Németek laknak, nem vadak, Itt a jó bor otthon van, Itt barátságos lakomáknál élnek. Itt mindenkor Szolgálhatsz és méltányosan kereshetsz, Ezért vándor térj be hozzánk, Itt örülhetsz és boldog lehetsz. Az egészség a legfőbb jó az embernek, ezért őrizd folyton, .... ugyanaz a szerencse, így itt találod a legjobb helyet." A főszöveg fordítása: „Mi Fő- és Al- Céhmesterei az érdemes céhnek, melynek polgári halászmesterei (a k.a.k. fő és nyugat-határ Péterváradon) igazolják ezennel, hogy a jelenlévő halásztárs Jilling József, aki Magyarországon, Tolnán született, 20 éves és nagy termetű és barna hajú — 1 év és 3 hétig állt nálunk munkában, és ez idő alatt hűségesen, szorgalmasan, csendesen, becsületesen és békésen — mint ahogy azt minden társunktól elvárjuk — viselte magát, amit itt tanúsítunk, és ezért az összes társmestereknek a szakmában ennek a társnak a támogatását illően kérelmezzük. Kiadva a »K.a.K Gränz-Westung« Péterváradon 1825. július 12-én. Fő elöljáró: Franz Adam. A mester, akinél a legény dolgozott, Jakab Bahler. Al elöljáró: B F. .. (olvashatatlan)." (Vajon a tolnai és péterváradi Adam halászcsaládok rokonságban álltak-e? Tudjuk, hogy az 1700-as évek végén az apatini halászcéh tagjai közt az alábbi tolnai származású halászok éltek: Frason Michael, Pottiandi (Potyondi) Johan, Trutzel Anton, Dániel és Josef, valamint Wasch (Wass) József. Ezek már az 1773-as évben az alapítók közt szerepelnek, vö.: Josef Volkmar Senz: Die Donaufischerei bei Apatin. Donauschwäbische Archiv, Apatiner Beiträge 10. Straubing 1976. pp 23.) 11 Saját gyűjtés. (Vö.: Sólymos Ede: Dunai halászat. Bp. 1965. p 37.) 10 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 145