Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Solymos Ede: A tolna halászcéh

V.ször. Ha egy legény mester akar lenni, úgy először is egy forintot jelentő pénzt kell letennie, ezután az egész céh előtt becsületes származásáról és a letöltött inasévekről írásos igazolást kell felmutatni, melyet követőleg tudomására hozzák kötelességeit és ezen artikulusókért nem vonnak le illetéket, ugyanez a letelepedés engedélyezéséért a földesúrhoz legyen utasítva. Ha erről őt biztosítja, valamint a céh is erre alkalmasnak ismeri el, mesterré kell nyilvánítani, aztán a letelepedés miatt a földesúrnak legyen bemutatva. Azután az új mester a mesterjogért 15 forint illetéket fizessen két részletben a ládába, felét azonnal, a másik felét egy év lefolyása után, és az ilyen új mesternek rögtön jogában lesz legényeket és inasokat szerződtetnie és tartania. Különben a céhnél szigorúan tilos minden visszaélés az evésnél és ivásnál, tehát az új mester semmiféle ürüggyel nem ajándékozhat meg senkit a mesterválasztás érdekében, hogy előnyt szerezzen. Vl.szor. A mesternek fia vagy az, aki egy mester lányát vagy özvegyét feleségül veszi, és mester óhajt lenni, ugyancsak a fenti feltételeket köteles teljesíteni, tehát az ilyennek éppúgy végre kell hajtania az inaséveket és vándoréveket, ezen kötelességeket pénzzel nem válthatja meg. Egyedüli kivétel a mester ill etek, ebből csak a felét kell letennie. VH.szer. Szabad legyen a céhnek az is, hogy néhány falusi mestert a közeli környékből fél mesterilleték ellenében befogadni, mindenesetre egyénenként és nem filiális céh neve alatt. Az ilyen mesterek (ha lakóhelyük távolesősége miatt vagy -más akadály miatt, mely a céh által bizonyított, órákra lévő távolság), kötelesek a szent úrnapi Krisztus körmeneten a céh zászlója alatt megjelenni, valamint a céh esztendős napján és a négy Kántarnapon a szokott pénzt letenni, vagy azt rendes időre megküldeni köteles, aki azonban a kivetett pénzt negyedévig megfizetni elmulasztja, dupla letétre legyen kötelezve. VIII.szór. Mivel sokszor előfordul, hogy kontárok és rendbontók a Duna folyóba beártják magukat és ezáltal a halászcéh rendjére ártalmasak, ez számukra semmi esetre sem megengedett, hogy ezen nemes emberek szabadsága és kiváltsága sértetlen maradjon. IX.szer. Egy jól szabályozott céh kiváltképp megköveteli az istenfélelmet, és dicséretesnek tartja a felebaráti szeretetet, ezáltal minden tag igyekszik jó rendet, tisztességes és fedhetetlen életutat követni, az egyetértést fenntartani, az idősebbek a fiatalabbaknak jó példával elöljárni, ezek viszont azoknak az illő tiszteletet megadni, a legények is a céhnek és mesterüknek mind szótfogadnak, a mesterség közben történt vitákat józanul és barátsággal kezelik, egyszóval minden kihágást, veszekedést tisztességgel, a jó erkölcs elleni vétséget elkerülik. Következésképpen, hogy kihágás ne maradjon büntetés nélkül, hatalma légyen a céhnek a jó rendtartás és a mesterséget érintő dolgokhoz, azzal a kikötéssel, hogy a büntetés szükség szerint 1, 2, 3, legfeljebb 4 forintot nem haladhat meg; de ezen tagoknak szabad legyen a dolgokat hatóságuk elé vinni. Ezen túl, ha valaki a vitás dolgát mindjárt az elején az elsőfokú bíróság mellőzésével a jogerős felsőségnél kezdi, ne legyen joga a céhnek az ilyent büntetni. Ha azonban valaki nagyobb bűnnel lenne vádolva (melynek ismeretét és megállapítását a céh hatalmát meghaladja), úgy a céhrnester kötelessége azt azonnal a földesúrnak jelentenie. És azonnal, mint minden illetéket, így a büntetéspénzt is a ládába betenni köteles. ^X.szer. Méltányos, hogy minden céh, más beleszólása nélkül mesterségénél és kézműjénél megmaradjon, ezért komolyan elkerülendő, hogy egyik a másik mesterségébe beleavatkozzon, még kevésbé, hogy egymást büntessék, hanem ha egyik a másik által a mesterségében sértve lenne, a sértett a sértőt az elöljárójánál bepanaszolja. Egyébként engedélyezett a dolgot a felsőbbség elé vinni. Ha azonban egyik mesterség a másikkal vitázna, úgy legyen ez a felsőbbség elé tárva. Xl.szer. Méltányos az is, hogy önkényesen, a céhmester tudta nélkül ne engedélyezzék a felvételt egy idegen céhtől jöttnek (kivéve, ha tisztességesen van átengedve), hanem a céhmester az ilyen idegen céhtől, azon mesterről szükség szerint véleményt kérjen. Xll.szer. Amennyiben a mesterek között a jó megértést egyébként nem zavarják, mint ha egyik a másik vevőjét, vagy azt aki nála halat rendel, azt eltántorítja és 136