Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Késő középkori leletek Tolna megyéből I.

15. kép: Érem Bétáról (fent) és Szekszárd-Palánkról (lent). Kb. a természetes nagyság háromszorosára nagyítva. ban az sem bizonyos, hogy valóban római épületről, vagy egy másodlagosan felhasznált téglaanyagból épített későbbi építményről van-e szó. Az azonban bizonyos, hogy ez az objektum nem lehet azonos az általunk talált, s a Klastromhegytől elég nagy távolságra lévő falmaradványokkal.

59 A középkorra vonatkozó legkorábbi leletünk a XIV. századra keltezhető sziavon dénár. Szórványjellege miatt ez ugyan nem jelenthet biztos támpontot a temető használatának kezdeti idejére, de a veretes pártaöv XV. századi datálása az egy századdal későbbi időpontot már biztossá teszi. A Lipót-garas, mely ugyancsak sírból származhat, a XVII. századra nyújt némi támpontot, a süvegmellékletes sír pedig a XVII—

XVIII. századi temetőhasználatra utal. 59 Lehetséges azonban, hogy a Wosinsky Mór által a kolostor alapfalaiban, Csalog József feltárásán pedig a temető középkori sírjaiban talált téglák innen származnak. (Wosinsky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig II. Bp. 1896. 759; Csalog József: i. m. 57—59.) 127