Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Torma István: Rézkori telep Páriban
Szalagfül töredéke, kettős völgyeléssel. Tör. mag.: 5,7 cm. Ltsz: 71.64.17. (11. kép 15.) Gömbszelet alakú, behúzott peremű tál (vagy fazék?) töredéke, pereme alatt kétsoros, ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával. Tör. mag.: 7,7 cm. Ltsz: 71.64.18. (11. kép 12.) Fazekak töredékei, peremük alatt kétsoros, ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával. 4 db. Ltsz: 71.64.21. Hasonló edény töredéke, bütyökfogantyúval. Tör. mag.: 4,1 cm. Ltsz: 71.64.22. Öblös edény oldaltöredéke, vállán vízszintesen körbefutó besimításokkal, alatta zegzugvonalas bekarcolással. Tör. mag.: 10,4 cm. Ltsz: 71.64.24. öblös edény töredéke, vállán vízszintesen körbefutó két bordával, alatta két függőleges bordával és zegzugvonalakkal. A töredéken női mellet ábrázoló két bütyök is van, V alakú kettős bordával és négy gombszerű, lapos bütyökkel. Tör. mag,: 12,5 cm. Ltsz: 71.64.26. (12. kép.) Kannelurás díszítésű edény oldaltöredéke, nagyméretű, valószínűleg női mellet ábrázoló bütyökkel. Tör. mag.: 8 cm. Ltsz: 71.64.27. (11. kép 16.) Tölcséres nyakú mély tál töredéke, vállán bebökdösött mintával. Tör. mag.: 9,8 cm. Ltsz: 71.64.28. (11. kép 17.) Zegzugvonalas díszítésű edények oldaltöredékei. 5 db. Ltsz: 71.64.29. A pari leletanyag szinte kivétel nélkül cserepekből áll, az edénytípusok ennek ellenére többnyire jól meghatározhatók. A töredékek 5 fontosabb edényfajtára engednek következtetni: tálakra, fazekakra, korsókra, bögrékre és ún. amfora alakú edényekre. A formai és díszítésbeli különbségek alapján az edény fajták egy része további típusokra osztható. í. Tálak A gyakran előforduló táltöredékek 4 típusba sorolhatóak : 1. Fordított csonka kúp alakú, tölcséres nyakú tálak. A bolerázi csoportban igen általános táltípus Pariban is több töredékkel képviselteti magát (2. kép 3, 5—6; 3. kép 8—9, 11, 15; 4. kép 6, 11; 5. kép 2—3; 7. kép 1—4, 10; 10. kép 1—2; 11. kép 11.). Megjegyzendő, hogy amíg a bolerázi csoport több lelőhelyére inkább a szélesebb száj nyílású, határozottabb törésvonalú, laposabb tálak a jellemzőek (pl. Pilismarót—Basaharc, 16 Nitriansky Hrádok, 17 Mostonga 18 ), a pari töredékek többnyire mélyebb és lekerekítettebb vállú példányokból származnak (7. kép 2—4; 10. kép 1—2.). Belső oldalukat gondosabban (3. kép 8—9.), vagy elnagyoltan (7. kép 4.) kivitelezett kannelurás minta díszíti. A biztosan ebből a típusból származó töredékeken a kannelura csak a nyaki részen figyelhető meg. Külső oldaluk minden esetben díszített, a vállon egysoros, benyomkodott minta fut körbe (2. kép 3, 5; 4. kép 11; 7. kép 2—4; stb.), az egyik töredéken kétsoros bebökdösés látható (11. kép 11.) A tálak alsó részét vagy zegzugvonalas (2. kép 6; 3. kép 14; 7. kép 4; 11. kép 11.), vagy függőleges irányban befésült minta (4. kép 6; 7. kép 2.) borítja. Előfordulnak az alsó részükön díszítetlen példányok is (2. kép 3; 5. kép 3.). Az egyik táltöredék vállán vízszintes átfúrású alagútfül van (7. kép 4.), egy másik töredék is füllel ellátott tálból származhat (10. kép 7.). Mind a forma, mind a díszítés tekintetében a legjobb analógiái a pari tálaknak a közismert fonyódi példányok. 19 Legújabban V. Nemejcová—Pavúková közölt ugyanilyen táltöredékeket (Tekovsky Hrádok). 20 16 U. o. 2. kép 4. és a közöletlen anyagban is sok példány. 17 Nemejcová—Pavúková, V. : Siedlung der Boleráz-Gruppe in Nitriansky Hrádok. Slovenská Archeológia KII (1964) 1. t. 4—5. 18 Karmanski, $•• Bakarnodobni lokaliteti Jugozapadne Backe. Pregled materijala sa lokaliteta iz okoline Oqízaka I. Odzaci—Backa Palanka, 1970, 1. t. 1—2, 2. t. 1. ia Banner, J. : Ûie Péceler Kultur. Bp. 1956, XI. t. 8 ; XII. t. 10. 20 Nemejcová—Pavúková, V. : Beirag zum Kennen der Postboleráz-Entwicklung der Badener Kultur. Slovenská Archeológia XXII (1974), 58. kép. 45
