Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Rosner Gyula: A Szekszárd–Bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései

193. sír Részben bolygatott, az ember sírokkal ellentétes tájolású lósír. (H: 170 cm, Sz: 60 cm, M: 214 cm, T: 16') A koponyát a földgép összetörte. A bolygatás a váz középső részének csontjait kimozdította helyükről. Mellékletek: Hurkosfülű kengyel (III. t. 4.) rombusz átmetszetű vasból kovácsolt, ívelt talpa gerinccel megerősített és laposra kalapált (M: 14,4 cm, Sz: 14,5 cm). — Hosszúfülű kengyel (III. t, 5.), szára aszimmetrikus, talpa ívelt, gerinccel megerősített és laposra kalapált (M: 16,5 cm, Sz: 11,5 cm) — Pálcás-zabla a ló pofájában (III. t. 8.) aszimmetrikus, középen csuklós szerkezetű, a bal oldalán esztergályozott csont pálca, mely gombban végződik (tag H: 9,5—ü cm, pálca H: 9,1 cm). — Két egyszerű aszimmetrikus zabla (III. t. 9—10.), középen csuklós szerkezetű, karikában végződik, a jobb medencelapáton (tag H: 9,7—11,5 cm, tag H: 9,8—10,3 cm). — Bronzlemezből kivágott kisszíjvég (III. t. 3.) töredéke a bal hátsó lábszárcsont végénél (H: 3,2 cm, Sz: 1,5 cm) — Vas heved'ercsat (III. t. 6.) a bordák között (Sz: 4 cm). — Vaskarika (III. t. 7.) a jobb első lábszárcsont mellett (Á: 4 cm) — Trapéz alakú, ovális karikájű csontcsat (III. t. 1.) a bal hátsó lábszárcsont végénél. Csat-test a szíj számára keresztben oválisán átfúrva, a pecek számára furattal, melynek rögzítése is csontból készülhetett, mert fémnyomokat nem találtunk rajta (H: 7,5 cm, Sz: 3,7—2,5 cm). — Bronzlemezből préselt lószerszám-veret töredéke (III. t. 2.) a felerősítésre szolgáló szalaggal, mely a bőrhöz kapcsolta a bal lapockán (H: 4,5 cm, Sz: 1,8 cm). — Bronz lemezből préselt, félgömb alakú veret (megmenthetetlen!) a bal első pata mellett. 211. sír Kibontás közben, a sötétedés miatt félig kibontott nyúzott lovas temetkezés. Ismeretlen tettesek éjszaka folyamán feldúlták és kirabolták, megfigyelésekre alkalmatlanná tették. (Annak ellenére, hogy eredetileg is bolygatott volt, egy rendkívül fontos temetkezés esett áldozatul a barbár kincskeresésnek !) 261. sír Bolygatott „nyúzott ló" sírja (H: 220 cm, Sz: 80 cm, M: 198 cm, T: 46'). A sírgödör jobb oldalán a hosszúcsontok, a bal oldalon a koponya töredékei kerültek elő. Emberi csontokat és mellékleteket nem találtunk. 267. sír Erősen bolygatott, az emberi sírokkal ellentétes tájolású lósír (H: 190 cm, Sz: 80 cm, M: 163 cm, T: 16'). A váz csontjait teljesen összetörték és összedobálták a bolygatáskor. Mellékletet nem találtunk. 268. sír Bolygatatlan, a sírgödör jobb oldalán erősen kiszélesedő, padkás szerkezetű „nyúzott lovas" temetkezés (H: 195 cm, Sz: 60—130 cm, M: 203 cm, T: 32'). A 35 cm magas padkán a ló koponyája és hosszúcsontjai feküdtek, elhelyezésük az anatómiai rendet követi. A sírgödör bal oldalán mélyebben kiképzett gödörben emberi csontokat nem találtunk. Mellékletet nem tartalmazott. 269. sír Részben bolygatott női sír (H: 200 cm, Sz: 80 cm, M: 180 cm, T: 60'). A halottat eredetileg hátán kinyújtva helyezték a sírgödörbe. Alkarok a medencék mellett kinyújtva. A bolygatás a mellkasra irányult és annak csontjait, valamint a jobb kart kimozdították helyükről. A sírgödör bal oldalán, 40 cm magasságban 20 cm széles, 8 cm vastag iszapréteget figyeltünk meg. Mellékletek: Szürkére égetett, vörös törésfelületű, kissé szemcsés, kézi korongon formált, levágott, kihajló peremű szűke (II. t. 23.) a koponya bal oldalánál. Vállát és hasát három befésült vonalköteg díszíti (M: 10,5 cm, Pá: 7,5 cm, Fá: 6,5 cm). — Egyenes, egyélű vaskés (II. t. 22.) a bal combnyak külső oldalánál (H: 8 cm, Sz: 2 cm), —' Kecskeszarv csapos koponyája a bal vállizület, a bal első lábszár, a jobb vállízület, a jobb első lábszárcsoint az edény felett (kecske-koponyás maszk!) 84