Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Rosner Gyula: A Szekszárd–Bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései

Rosner Gyula A SZEKSZÁRD—BOGYISZLÓI ÜTI AVAR TEMETŐ LÖ- ÉS LOVASTEMETKEZÉSEI 1975. nyarán fejeződött be az a leletmentő ásatás, melynek másfél éve alatt kellett feltárnunk 787 avar és 12 bronzkori sírt. A munka rohamjellege elle­nére minden temetkezést sikerült megmentenünk. A temető 100 százalékos, egyetlen sír sem maradt megfigyelés nélkül. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy min­den jelenséget képesek voltunk olyan pontossággal rögzíteni, mint azt egy terv­ásatáson tehettük volna. Ennek ellenére ez olyan temető — és ma már e népes­ség telepe is ismert — mely Dél-Dunántúl avarkori történetének fontos doku­mentuma lehet. A temető feldolgozását még nem adhatjuk közre, hiszen az ásatásból szár­mazó anyag restaurálása előtt ez nem is lehetséges. A ló- és lovastemetkezések kiragadásával vállalnunk kell az esetleges buktatókat is, hiszen a megfigyelt te­metkezési szokások e tárgykörben csak részben fedik eddigi tudásanyagunkat. 1 Nem áll szándékunkban a Kárpát-medence avar temetőiben előkerült valameny­nyi lovastemetkezés vizsgálatát elvégezni, de úgy tűnik, e temetőben megfigyelt jelenségek leírása és az esetlegesen levonható tanulságok nem várhatják meg az egész anyag publikálását. A Kárpát-medencében eddig feltárt temetők és sírcsoportok lovastemetke­zéseinek megfigyelései arra késztették a kutatást, hogy az avar korban a sírok­ban a teljes lovat helyezték el a gyászolók, és csak erre figyeltek a kutatók. A teljes lóval való eltemetést nagyon sok adat támasztotta alá, a temetők kirab­lásának zavaró tényezői is erősítették. A temetők sírjainak nagyobbik százalékát vagy részben, vagy teljesen feldúlták, s a ló- vagy lovassírok esetében úgy tűnik, nem figyeltek eléggé arra a kézenfekvő tényre, hogy a sírgödörben szétdobált hosszúcsontokon és a koponya töredékein kívül maradt-e a vázból más csont­töredék is, vagy nem. Ha az irodalomban fellelhető Csóka (Coka) 43. sír, 2 Deszk ,,D" temető 175. sír, 3 Dévaványa—Köleshalom 75. sír, 4 Gombos (Bogojeva) 22. sír, 5 Jutás 173. sír, 6 Hódmezővásárhely—Szárazér, 7 Klárafalva „B" temető 60. sír, 8 Mór—Akasz­1 Korek J.—Kovrig I.: Le cimetière de l' époque avare de Csóka (Coka). — Acta Archeologica 12 (1960) 257—297. T. XCV—CVIII. ; Kiss A. : Az avar kori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata. Janus Pannonius Múzeum. Évkönyve 1962. Pécs, 1963. 153—160. 2 Korek J.— Kovrig I. : i. m. 280. 3 Csallány D. : A Deszk D. számú temető avar sírjai. Archaeológiai Értesítő (=AÉ) 57 (1943) 162. '• Korek J.—Kovrig I. : i. m. 189. 5 Pogány J. : A Gombosi sírmező. AÉ 28 (1908) 404—415. G Rhé 'Gy.—Fettich N. : Jutás und öskü. Zwei Gräberfeder aus der Völkerwanderungszeit in Un­gart. Prága, 1931. 26. 7 Korek J. : A Szárazér-dűlői avar lovassír. Dolgozatok a Magyar Királyi Ferenc József Tudo­mányegyetem Archaeológiai Intézetéből (=Dolg.) 18 (1942) 159—165. 8 Kiss A. : i. m. 153. 79

Next

/
Thumbnails
Contents