Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Rosner Gyula: A Szekszárd–Bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései
Rosner Gyula A SZEKSZÁRD—BOGYISZLÓI ÜTI AVAR TEMETŐ LÖ- ÉS LOVASTEMETKEZÉSEI 1975. nyarán fejeződött be az a leletmentő ásatás, melynek másfél éve alatt kellett feltárnunk 787 avar és 12 bronzkori sírt. A munka rohamjellege ellenére minden temetkezést sikerült megmentenünk. A temető 100 százalékos, egyetlen sír sem maradt megfigyelés nélkül. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy minden jelenséget képesek voltunk olyan pontossággal rögzíteni, mint azt egy tervásatáson tehettük volna. Ennek ellenére ez olyan temető — és ma már e népesség telepe is ismert — mely Dél-Dunántúl avarkori történetének fontos dokumentuma lehet. A temető feldolgozását még nem adhatjuk közre, hiszen az ásatásból származó anyag restaurálása előtt ez nem is lehetséges. A ló- és lovastemetkezések kiragadásával vállalnunk kell az esetleges buktatókat is, hiszen a megfigyelt temetkezési szokások e tárgykörben csak részben fedik eddigi tudásanyagunkat. 1 Nem áll szándékunkban a Kárpát-medence avar temetőiben előkerült valamenynyi lovastemetkezés vizsgálatát elvégezni, de úgy tűnik, e temetőben megfigyelt jelenségek leírása és az esetlegesen levonható tanulságok nem várhatják meg az egész anyag publikálását. A Kárpát-medencében eddig feltárt temetők és sírcsoportok lovastemetkezéseinek megfigyelései arra késztették a kutatást, hogy az avar korban a sírokban a teljes lovat helyezték el a gyászolók, és csak erre figyeltek a kutatók. A teljes lóval való eltemetést nagyon sok adat támasztotta alá, a temetők kirablásának zavaró tényezői is erősítették. A temetők sírjainak nagyobbik százalékát vagy részben, vagy teljesen feldúlták, s a ló- vagy lovassírok esetében úgy tűnik, nem figyeltek eléggé arra a kézenfekvő tényre, hogy a sírgödörben szétdobált hosszúcsontokon és a koponya töredékein kívül maradt-e a vázból más csonttöredék is, vagy nem. Ha az irodalomban fellelhető Csóka (Coka) 43. sír, 2 Deszk ,,D" temető 175. sír, 3 Dévaványa—Köleshalom 75. sír, 4 Gombos (Bogojeva) 22. sír, 5 Jutás 173. sír, 6 Hódmezővásárhely—Szárazér, 7 Klárafalva „B" temető 60. sír, 8 Mór—Akasz1 Korek J.—Kovrig I.: Le cimetière de l' époque avare de Csóka (Coka). — Acta Archeologica 12 (1960) 257—297. T. XCV—CVIII. ; Kiss A. : Az avar kori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata. Janus Pannonius Múzeum. Évkönyve 1962. Pécs, 1963. 153—160. 2 Korek J.— Kovrig I. : i. m. 280. 3 Csallány D. : A Deszk D. számú temető avar sírjai. Archaeológiai Értesítő (=AÉ) 57 (1943) 162. '• Korek J.—Kovrig I. : i. m. 189. 5 Pogány J. : A Gombosi sírmező. AÉ 28 (1908) 404—415. G Rhé 'Gy.—Fettich N. : Jutás und öskü. Zwei Gräberfeder aus der Völkerwanderungszeit in Ungart. Prága, 1931. 26. 7 Korek J. : A Szárazér-dűlői avar lovassír. Dolgozatok a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből (=Dolg.) 18 (1942) 159—165. 8 Kiss A. : i. m. 153. 79