Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Mészáros Gyula: Későbronzkori kincslelet Regöly–Kesziállás dűlőből

Mészáros Gyula KÉSÖBRONZKORI KINCSLELET REGÖLY—KESZIÁLLÁS DŰLŐBŐL 1967 nyarán Gergely József pincehelyi lakos a Regöly és Pincehely községek határmezsgyéjén fekvő Kesziállás nevű dűlőben, kiszáradt mocsaras-tőzeges legelőterületen, bronz, borostyánkő és arany tárgyakból álló, őskori kincset talált. A puszta földbe rejtett kincs legmagasabban fekvő darabjai, nagyméretű bronzgombok, a felszínre koptak. Ezekre figyelt fel Gergely József. Átkutatva a területet, közel a felszínhez, további bronztárgyakból, azonkívül borostyángyöngyökből álló, 30—40 cm vízszintes átmérőjű kupacba rakott leletegyüttest bontott ki a rögök alól. Bemondása szerint : „Legfelül feküdtek a »lószerszámok«, alattuk díszek, sarlók, balták, legalulra kerültek a sárga gyöngyök és bronzrögök". A szekszárdi múzeum Gergely József bejelentése és leletbeszolgáltatása alapján 1967. július 24-én hitelesítő ásatást végzett a területen. A leleteket tartalmazó réteg — a megtaláló beásása nyomán — megsemmisült ; az eredeti gödör, verem méretei ismeretlenek maradtak. A leletmentő munka már csak a kikotort föld átszűrésére szorítkozhatott. Ennek során több tucat szétgurult, lencse nagyságú borostyángyöngyöt, 5 db kisebb, töredékes bronzgombot, 3 sarlótöredéket és eredetileg feltehetően egy, legfeljebb két szál vékony, fonálszerű aranyhuzal („aranyfüst") szétszakadozott, különböző hosszúságú darabjait sikerült még megmenteni. A kesziállási kincslelet — összességében — nyolc darab sarlótöredékből, egy poncoló vésőből, füles tokos baltából, egy tokos balta töredékéből, egy darab kardpenge töredékéből, kilenc darab különböző, töredékes bronzékszerből, tizenkét darab, változatos típusú bronzgombból, négy darab bronzlepény töredékből, 183 szem borostyángyöngyből és végül hat darab, különböző hosszúságú aranyszálból áll. A kincslelet tárgyainak részletes leírását az alábbiakban adjuk: 1. Markolatnyújtványos bronzsarló. Hegye letörve. A sarló hátán derékszögben kiálló bütyök. Az egyenesen levágott végű markolatnyújtvány szélein beütögetett bordadísz fut, melyek közül a külső a penge hátvonalát követi. A markolatnyújtvány középtengelyében sima borda fut a penge tövéig, ahol két párhuzamos harántborda zárja le. A pengecsonk hossza: 11 cm, legnagyobb szélessége: 3,4 cm (I. tábla, 1). Ltsz: 70.6.28. 2. Markolatnyújtványos bronzsarló nyél felőli töredéke, a penge tőcsonkjával, a markolat tövénél" bütyökkel. Egyenesen levágott markolatnyújtványán három párhuzamos, hosszanti és egy sima harántborda. A töredék magassága: 11 cm, a penge legnagyobb szélessége: 3,7 cm (I. tábla, 2). Ltsz: 70.6.26. 3. Markolatnyújtványos bronzsarló nyél felőli töredéke, a penge egyharmad részével, letört bütyökdísz maradványával. A szabálytalanul levágott végű markolatnyújtvány két széfén egy-egy beütögetett, közepén sima borda fut, utóbbi a nyél végénél villa alakban' kettéágazik. A pengehát szélén a beütögetett borda folytatódik. A töredék legnagyobb átmérője: 11 cm, a penge legnagyobb szélessége: 3 cm (I. tábla 3). Ltsz: 70.6.27. 61