Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Torma István: Rézkori telep Páriban

Ugyanez a típus előfordul a fül fölött kiemelkedő hegyes nyúlvánnyal vagy a fül felső végének hegyes kiképzésével is. Pariból talán csak egy töredék sorolható ide,

68 de több, ugyancsak elsősorban dunántúli lelőhelyről ismerünk hasonlókat (Zók—Várhegy,

09 Bakonypéterd,

70 Várpalota,

71 Mágocs

72 Esztergom— Szentgyörgymező,

73 Szob

7/1

). A felsorolt bögrék egy része a parival megegyező leletegyüttesekből származik (Fonyód, Tab—Dunatáj, Som—Daránypuszta, Jánosháza), a szórványleleteket is megközelítőleg egykorúaknak vehetjük, a szlovákiai, leletegyüttesek tanúsága szerint ez a bögretípus nem volt hosszú életű. Az ehhez a típushoz tartozó darabokat V. Nemejcová—Pavűková elsősorban a parihoz hasonló leletegyüttesekből közli (Gbelce,

75 Kammenín—Várhegy,

76 Pohranice,

77 Tekovsky Hrádok,

78 Besenov

79

), habár a valamivel fiatalabb együttesekben is előfordulhat (Svodin

80

). Cerveny Hrádokon már csak egy-két olyan bögretöredék van, ami formájában hasonlít a páriákra,

81 de a lelőhely legjellegzetesebb bögréinek már hosszabb, hengeres nyaka van.

82 A hosszabb nyakú forma a lelőhely legidősebb objektumában (7/W) is megjelenik.

83 A nevidzanyí bögrék is hosszabb, hengeres nyakúak.

84 V. Amforák Ebbe a típusba soroltam azokat a töredékeket, amelyek nagyobb méretű, öblös edényekből származnak. Tekintve, hogy a Pariban talált töredékek kivétel nélkül az edények válli vagy hasi részéből maradtak meg, nincs mód a formai részletek elemzésére, a díszítésbeli megegyezések alapján azonban a fonyódi temető urnáihoz hasonló formára lehet következtetni.

85 Valószínű, hogy a cserepek egy része a balatonakarattyai zömökebb példányhoz hasonló edényből származik.

86 A pari amfóratöredékek díszítésében a bolerázi csoport díszítőelemei dominálnak. A vállon gyakran háromsoros (2. kép 4; 4. kép 22; 8. kép 12.), vagy kétsoros; (4. kép 4, 7; 8. kép 8—11; 10. kép 15.), ujjbenyomkodásokkal tagolt borda fut körbe. Ugyanilyen gyakori a vállon körbefutó kétsoros széles kannelura. A kannelurákat 3 enyhén kiemelkedő borda határolja (4. kép 14; 5. kép 11, 15; 8. kép 14, 18; 10. kép 8.). Néhány töredék a vállon körbefutó bordáktól eltekintve díszítetlen (4. kép 4; 8. kép 8; 10. kép 15.). A bordák alatt több esetben kerek bütyök található (2. kép 4; 4. kép 22; 5. kép 13; 8. kép 14, 18.). Az edények hasát gyakran függőleges bordák osztják mezőkre (4. kép 14, 21; 8. kép 16, 19; 10. kép 9, 12, 14.). A függőleges bordák közti mezőket váltakozva zegzugvonalakkal díszítették, vagy üresen hagyták (8. kép 16; 10. kép 12, 14.), vagy m Torma, I. : Adatok. . . , 7. kép 5. w Banner, J. : Die Péceler Kultur. .. , XXIV. t. 2. 70 Dax M.—Éri I.—Mithay S.—Palágyi Sz.—Torma I. : Veszprém megye Régészeti Topográfiája. A pápai és zirci járás. Bp. 1972, 3. t. 26. 71 Veszprémi Bakonyi Múzeum, ltsz: 63.69.1. (díszítetlen, körátmetszetű füllel). 73 Pécsi Janus Pannonius Múzeum, ltsz: 54.66.1 (kannelurára emlékeztető bekarcolással és kör átmetszetű füllel). 7:1 Esztergomi Balassa Bálint Múzeum, ltsz: 70.694.66. (díszítetlen, körátmetszetű füllel). n Banner, J. : Die Péceler Kultur. . . , XXV. t. 19, 24. 75 Nemejcová—Pavúková, V.: ... Postboleráz-Entwicklung. . . , 51. kép 2. 76 U. o. 53. kép 1. 77 u. o. 57. kép 3. 78 U. o. 60. kép 3; 61. kép 1. 79 U. o. 65. kép 2. 80 U. o. 70. kép 2. 81 U. o. 4. kép 7—10; 23. kép 4. 8:s

U. o. 17. kép 10; 21. kép 4; 28. kép 4. 83 U. o. 29. kép 5. 84 U. o. 39. kép 18, 22; 42. kép 1—4, stb. 85 Banner, J. : Die Péceler Kultur. . . XI. t. 1 ; XII. t. 2, 4, 22. m U. o. X. t. 1, 3. i)3