Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben
Gaál Attila TOLNA VARMEGYE MÚZEUMÁNAK MEGALAKULÁSA ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE A SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN A tanulmány közlésévél a 70 éve elhunyt Wosinsky Mórnak (1854— 1906), múzeumunk alapító igazgatójának emléke előtt tisztelgünk a múzeumépület avatásának, a rendszeres múzeumi munka kezdetének 75. évfordulóján. (A szerkesztő.) Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a múzeumok közművelődésben betöltött szerepe. Hasznos kezdeményezéseknek vagyunk tanúi, melyek élő kapcsolatot hoznak létre az iskolák és múzeumok között, üzemek, vállalatok vagy egyéb munkahelyek dolgozóinak bevonásával múzeumbaráti köröket, múzeumi klubokat szerveznek. Kevesen tudják, hogy néhány múzeumban — ezek közé tartozott a szekszárdi múzeum is — már a század első évtizedeiben hasonló törekvés jelentkezett. Néhányan a múzeumügy legkiválóbbjai közül már ekkor felismerték, hogy a múzeum többre hivatott annál, hogy csupán gyűjtő-megőrző tevékenységet folytasson. Felismerték, hogy jól szervezett ismeretterjesztő tevékenységgel egyszerre két, egymással nagyon is összefüggő cél elérése válik lehetővé: a múzeum, sajátos lehetőségeit kihasználva, iskolás kötöttségek nélkül általános ismereteket nyújthat. Ezzel jelentősen hozzájárul a műveltségi szint emeléséhez, ugyanakkor, mintegy odaszoktatva az embereket a múzeumba, tömegbázist teremt a múzeum speciális szakmai munkájához. Nem célom természetesen, hogy erőszakolt módon párhuzamot vonjak napjaink múzeumi közművelése és e korai kezdeményezés között. A társadalmi viszonyok alapvető különbözősége ugyanis eleve kizárná az ilyen direkt módon történő összehasonlítást. Megismerni azonban ezt a munkát, úgy érzem legalább annyira saját jól felfogott érdekünk, mint amennyire az elődök iránti tisztelet szabta kötelesség. Mindezeken túlmenően szeretném, hogy méltó tiszteletadás lehessen ez az összefoglalás a múzeum létrehozója és első igazgatója, Wosinsky Mór emléke előtt, halálának 70. évfordulóján. 1 1 Wosinsky Mór édesapja, menekült lengyel szabadságharcos előbb Pesten, majd Tolnán telepedett le, ahol orvosként működött. Itt született Wosinsky Mór 1854-ben. Kalocsán, majd Pécsett végezte tanulmányait. 1877-ben szentelték pappá. Gödrén, Aparon káplánkodott, ezt követően Bonyhádon főesperes lett, végül kinevezték a szekszárdi belvárosi plébánia címzetes apátplébánosának. Már fiatal korában szenvedélyes régész, majd európai hírű őskorkutató, a Magjsar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az általa alapított szekszárdi múzeumnak 1906. február 22-én bekövetkezett haláláig igazgatója. (Haugh Béla: Wosinsky Mór életrajza. Szekszárd, 1902. ; Mészáros Gyula : A szekszárdi múzeum hetven éve. Szekszárd 1966. ; Gaál Attila : Tolna megye múzeumának hetvenötéves fejlődése. Egyetemi szakdolgozat — kéziratban.) 3