Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Az egész határ magaslaton fekszik — a község mint a folyó nyugotrol folyik keresztül, alul oldaloshelyen fekszik fő szélnek forditva télen, és őszben utszái nagyon sárossak rósz utak vannak benne, a gyalog járástis a kertek Külső végén gyakorolják, télen nyáron — egyébb eránt földjei szorgalmas most már tiszta magyar ajkú lakossai, mert nincsen ki még tótul beszélni közöttök tudna, művelik trágyázzák földeiket jó termésű, búzát, kukoriczát, és minden veteményt bő mértékben meg terem — Erdeje nagyon kevés van, mert a Bérnökök kivágatják; 's mind szántó földnek használják. — Határos pedig fő szélnek Nagy Berény, és Hídvégi határral Somogy megyében —'; keletről Tolna megyében felső Nyék helység, és Gubarcz pusztával, délről Szokol nyugotrol szinte Szokoly, és Ireghi határokkal. Kelt Tóth Keszi April 21én 864 Szigethy Antal Orbán János bíró mfr jegyző TÓTKÉR 1. pontra Tót Keér község fekszik Tolna Megyében Dombóvári járásban; a' járás székhele Tamási Mezőváros. Táj elnevezés nints. 2. pont. Tót Keér községnek tsak is ezen egy elnevezése létezik; lakosai tót, és magyar ajkúak. 3. pont Tót Keér községnek tudtunkra más elnevezése nem volt. 4. p. Tót Keér mint lakatlan puszta emlittetik 1747. év előtt. 5. p. Tót Keér puszta 1747. év Január 19

én legelőször öt család által nepesíttetett, a' megszállók Somogy Megye Igali járás Torvaj községéből jöttek, elébb vala mely tótmegyéből. 6. p. Tót Keér név eredetéről semmi tudomásunk. Akkori földes urai Nagy János, Tallián János és Kukovits éva Somogy Megye Igali Járás Ádánd községéből a' ma is látható eredeti szerződésben is tsak ezen egy néven fordulva előadták ki! 7. p. Tót Keér község 340. lélek és 64. házból áll, a' község két részre osztva, az egyik fö uttza mivel telkes gazdák lakják; a' másik rész házas zselléreké egy domb oldalban — nevei 1.) Burga (burg) 2.) Tobán, de még is szokásosabb elnevezése Burga, (burg). Ezen hellel szomszédos a' Temető és egykis szőllővel elrakott tér. A' temetőbe az első megszállók hagyománya szerént templom romokra is emlékeztek, azon téren épület nyoma most is látható, valamint a' mellette elvezető ut is látható, mely a' templom virágzásával egykorú faluba vezetett a' most szőllővel beültetett térre. Hogy szöllöbe falu létezhetett, azt ásás alkalmával talált tüzhelek, kementzék fazekak s több más tárgyak eléggé tanúsítják. Sőt római temetkezés maradványai is találhatók urnák arany ezüst pénzek. A' templom lehetett védő hel is egy hegyen a' temetőbe, honnand a' burga vagy burg név származhatott; — mivel azon téren több harczi jelvényeket találtak; úgymint igen régi műre mutató sarkantyúkat aczélból, lantczal, s lántz nélkülieket— A' határban előforduló topographiai nevek, 1. Kútra dülö föld, mivel hajdan ott itató kut létezett, fekszik éjszak keletnek Kánya község határára dűlve. 2.. Széles földi dülö, mivel itt a' föld legszélesebb; fekszik éjszak keletnek Kányával határos. 3. Rövid földek dülöje vagy Krátyina mivel a' földek itt legrövidebbek; fekszik nyugotnak. Remetei pusztával határos. 4. Szenltegylházi dülö vagy kosztyeflilk. Eekszilk éjszaknak íremietei pusztával határos. — Itt is templom létezett hajdan, mint azt az ott heverő tégla darabokról láthatni, s itt is vitézi tettek színhelére mutat holmi kiásott régiség, sőt romai pénzek is találhatók. 5.

; Alsómezői dülö fekszik délnek határos Bedeg Tolna és Német Egres Somogy megyei határral. 6. Irtásföldi dülö fekszik délnek Német Egres Somogy megyei helység határával, és Remete pusztával. Irtásföldön volt hajdan erdő de azt kiirtották. 7. Káposztás Réti Kertek egyik vége éjszaknyugotnak remetei határhoz dül 318