Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
gény vándornak kellemes nyughelyül kinálkozik 's melyről Garay „Csatárjában" helyesen jegyzi meg hogy: „Sokszor alád ülnek fáradtan tiszteletes fa!" Hogy ezen fa Rákóczynak hires tábornokáról Beéri Balogh Ádámról 's illetőleg ennek e fánál a császáriak által tőrtént elfogatása emlékéül neveztetett el 's hogy ezért nagy tiszteletben tartatik, mondani sem kell. — A ki Balogh Ádám történetét erre vonatkozólag bővebben olvasni akarja, tekintsebe Thaly Kálmánnak a kurucz háborúról irt történelmi munkáját. — f.) A 178 d számú szegletház a Széchényi utczában, mellyben 1812d évi October 10én Garay János a költő született. K Említésre méltó helyek és tárgyak a.) Jobb Parásztán a Pukszvölgy elején az urodalmi borpincze szomszédságában Baka Ferencz szőllejében ennek présháza oldalától északnak tartva mintegy 40 ölnyire a felső pasztában van egy pont, a honnét nyugotnak fordulva az átellenes Ihegység öt tagú visizlhanggal lepi meg a kilátót, — Ezen Echót a jelen jegyzetek iroja fedezte fel 1831 ben vadászat közben, midőn vadász ebédre kiáltott. — b.) Hasonló Echót észlelhetni benn a város közepén a megyeházi bástya átellenében álló Pál János féle ház előtt — honnét le báró Augusz Antal ur házához intézve a kiáltást, az öt tagú mondat tisztán viszonoztatik. — c.) Csontváz réteg Jobb Parásztán a Pukszvőlgyében Árvái örökösök szőlejében a kocsiút melletti partban néhány ölnyi hosszúság és mintegy 1 1/2 láb vastagságban. A' csontok részint emberek részint lovaktol valók; fölöttök mély rétegű televény fekszik. — E helyet jelen jegyzetek irója késéretében t. Szabó Jósef ur magyar tud.: akadémiai tag és geolog is megtekintette néhány év előtt. — | d.) Sóstengeri csiga alakok nagy mennyisége a Bartina hegy nyugati lábánál, melyet az előbb emiitett időben szinte jelen jegyzetek irója késéretében t. Szabó Josef ur fedezett fel, példányokat vivén magával az emiitett csiga alakokból. — Hasonló sóstengeri csiga alakok találtattak a' Bartina-hegy keleti tövénél is jelesen t. Velits István ur pinczejében mintegy 20—25 évek előtt, midőn a pincze a' hegy közepe felé mélyittetett. — Kelt Szegzárdon Junius 20 án 1865. StíhneMeribauer Jakab Wáros Birája Kiss Károly főjegyző SÁRSZENTLÖRINC Tolna Vármegye Simontornyai járás. A községnek csak egy neve van, mely néven általában ismeretes. A községnek müoTta fennáll más 'elnevezése nem volt. A község 1650-ik év táján emlitetik legkorábban. Leginkább — Győr — Vas — Sopron és Veszprém Megyékből népiesitetett. A név eredetéről és értelméről mit sem lehet tudni. A község határának éjszaki sarkán van az úgy nevezett Csetenyi domb, mellyen a nép monda szerint hajdanában Csetenyi nevű falu volt, — hogy ezen falu mikor pusztult el, azt nem tudni — de a nagyobb épületek helyei még most is látható. A Község határos keletről N Dorogal, éjszakról a R:Egresi pusztával — nyugatról Nagy Székelyei és Kis Székelyei — Délről az Uzdi pusztával. Szt Lőrincz Aprl 12 864 Kiss jegyző Varga János Biro Helynevek ad. I. Szt Lőrintz község fekszik Tolna megye Simontornyai járásban, 's mivel közvetlen a hajdani nagy szerű sárviz partján fekszik e' táj Sár mentének is neveztetik: miért is a' község neve gyakran Sár Szt:Lőrintz nevezet alatt is fordul elől. II. A községnek más neve nints, 's ős időktől fogva ezen név alatt fordul elől. ad. 1. ad. 2. ad. 3. ad. 4. ad. 5. ad. fi. ad. 7. 310
