Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
5ör a' szomszédos magyar falvakból. 6or semmit. 7 er Jókuti, Setét keréki, Koppányuti, Cserallai, Hidegkúti, Száraz völgyi, Barnaháti ebben terem a' legjobb búza, Ireguti, Kismezői, Moharosi, Diósi ebben régi időben számos diófák léteztek, — öreg Kis osztályi, Sasfészeki, Kápolnai, Okrádi, Papgáti, fáczánkerti, Hosszú somosi, magyarosi, — Rétekben Kaposberek legelőkben felső és alsó erdő szöllőkben újhegy folyókban Koppan folyó Jegyzés: Szántó községgel határos szomszéd helyek nevei: Éjszakról: Értény község. Keletről: Eledény puszta. délről: Szakcs mező város nyugottról: Török Koppan. Egyébiránt e' község tájékára nézve semmi különös nevezetességek elő nem fordulnak. Kelt Szántón Április 24en 1864. Kaposi János bíró Szabó János jegyző által SZÁRAZD ad I. Szárazd község T. Tolna vármegye, Simontornyai Járáshoz tartozik; területének más táj elnevezése nincsen. ad II. A községnek két neve él most: Szárács vagy Szarács és Szárazd, mely első Szäräcs névről származik oly formán, hogy a' község — keletkezése előtt Szäräcs pusztának neveztetett 's igy azt a' német ajkú lakosok Szárács, a' magyarok pedig Szarácsnak — mind könyebb kiejthetönek — elnevezték, mely elnevezése most is, azonban csak a szomszéd falvak 's a' legközelebbi vidéken ismeretes; ország szerte ismeretes neve pedig Szárazd melly neve — a' község levéltárában feltalálható irományok szerint 1770—80 körül legelőször említetik. — ad III. A községnek mostani nevein kivül más elnevezései nem voltak. — ad IV. A község 1728i-oi említetik; azonban a' községi levéltárban megőrzött eredeti szerződés szerint csak 1735 ben keletkezett. ad V. Lakosai a' községnek a' IV ben emiitett okmány szerint legtöbben Kétyröl származnak. ad VII. A község határában előforduló topographiai nevek mind localis elnevezések csak és semmi nevezeteséggel nem birnak; határos pedig Szárazd: éjszakról a' kapós folyóval; keletről: Gyönkkel; Délről Diós Berényel és nyugotrol Grf Aponyi pusztája Csernyéddel. — Kelt Szárazdon Április 12en 864. Frank Jacab községi jegyző Szárazd község Tettes Tolna vármegye Simontornyai Járásához tartozik; területének más táj elnevezése nincsen. II. Ezen német ajkú községnek két neve él most: t. i: Szárács vagy Szarács és Szárazd; első neve bizonyosan Szäräcs névről származik, mert a' község Szäräts pusztából keletkezett, és igy a' német ajkú lakosoknak azt Száras a' magyarok pedig Szarátsnak nevezték mely név elferditásek hihető a' könyebb kiejtés vé• gett történtek; ezen elnevezések azomban csak a' szomszédfalvak és közelebbi vidéken ismeretesek, ország szerte ismeretes neve Szárazd, mely neve — a' községi levéltárban meglévő régi irományok szerint 1771—1780 körül említetik. — III. A második pontban kőrűl írt nevein kivül a' községnek más elnevezései nem voltak. — IV. Szárazd község 1728 to1 említetik már, de a' községi levéltárban megőrzött eredeti okmány szerint bizonyos az, hogy csak 1735 ben keletkezett és pedig oly formán, hogy Szäräts puszta területének tulajdonosa „Ober Kapitäinnek czímzett Mänesterly Jósef pusztájára több Kétyi német ajkú lakosokat hívott, kik bizonyos feltételek mellett szerződésileg alattvalóivá lettek és igy — 302
