Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
gazdasági major azozorai útnál. — éhez tartozó rét szomszédságában a' Várni puszta határánál létez az ugy nevezett Gállás Várnak roppant Sáncz maradványa, mellet az akkor időbéli gállás tóból vizzel lehetett elborittani ezenn földrészen belől a' városhozközei létezik egy három kerekű vizes malom melyet egy mesterségesen készitett nádas és malomtó a' Bósa patak befolyásával éltet az erdei birtok az urodalom tulajdona, melyekben Lapos hegy az egyenes magaslatról; Cservölgy a' fa nemétől, Vízállás az esső és hólé tavallástol, Nyerges állás a' berczes fekvéstől, Durfás az odvas régi fáktól, Ebédlő a' vadászati megálló pontoktól veszi eredetét. — A' Szöllö hegy részlet neve Derék hegy, a' hegység délkeleti részén Cserhát az erdő mellett Mózsé hegy, mely alatt a' régi hagyomány szerint a' Várból kiűzött Ráczokkal volt az utolsó csata. Ugyan ezen hegyhát ellenében vagyon azugy nevezett Karima hegy és régi sánczok maradványai; a' hagyomány szerint a' Törökök és Ráczok ellen a' vár innen ostromoltatván 1697 ik évben Heister Ezredes által be is vetetett. A' polgári birtok 1846 ik évben végkép elkülönítve Délkeleti és Déli részeken Pálfa helység és Sár egresi község határaival érintkezik, melyben nevezetesb helyek Laposi Rétség a' viz állás miatt, forgói dűlő régi időben az alatta folyt örvénytől, Pesti Székeli szigetek, régi közbirtokosok nevéről, Franczia Sziget, egy megtelepített franczia család lakából, melynek maradványai láthatók. Végre a' polgári földek közt vagyon az úgy nevezett Darudelelő homok domb a' kolostor és jegyzői használatra adva. A' szomszéd határok Némedi; Kis Székely, Pálfa, Fehérmegyei Sáregres, Igar, puszta Vám. Simontornyán April 2 én 1864. Fehér János v. Biró Horváth Károly város jegyzője SZAKADAT Az l s ° kérdő pontra: Szakadáth Tolnamegyében a Simontornyai járáshoz és Högyész Mezőváros Székhelyéhez tartozik, és határos Diós Berény, Kalaznó, Varsád, Gyönk és Szárazd Községekkel; külön táj elnevezése a vidéknek n intsen. A 2 ikr a Szakadáth magyares német nyelven egy félekép neveztetik és országszerte ismeretes, 's csupán német ajkúak lakják. A 3 ikra Más elnevezéséről e falunak senki nem emlékszik, sem régi okiratok más névre nem emlékeztetnek. A 4dikre A község fennállásáról csak annyi tudhatni, hogy 1541 évben első Ferdinánd alatt tökéletessen elpusztult, melyről említés tétetik a Szakadáthi plébániában lévő azon czimmel „Protocollum parochiae Szakadathiensis" és Winkler Mihály Szakadáthi plébános által készitett jegyzőkönyvben. Az 5 ik kérdőpontra: Ezen község — mint az emiitett Jegyzőkönyvben olvasni lehet, az 1723ik évben Nagy Méltóságú Claudius Florimundus Cornes de Mersi által ide hozatott német ajkú néppel nevezetessen Ausztrasiaból ( :östreich :) Sáár folyam mellékéről népesítetett, — Ugyan 1723 évben csak 10 pár, a többiek a másik rá következő évben pönkösdkor jöttek, igy tehát valamennyi Szakadáthi nép egy helyről származik, és hogy a nép szegény volt abból tetczik ki, mint hogy Högyészre, Ozorára és Szigetre jártak a kőművesekkel napszámba. Az említett Gróf alatt 1724 évben Julius 15 én kelt szerződés szerint, a mely szóról szóra a plébániai Jegyzőkönyvben irva vagyon Willerscheid Péter nevű plébánosuk lévén, a ki hőgyészen lakva Szakadáthot és a többi az uradalomhoz tartozó falvakat a lelkiekkel ellátta, — azonban Szakadáth alig tartozott két évig a hőgyészi plébániához, már az 1727 évben mint az említett Jegyzőkönyvben írva van, Szigeti András mint Szakadáthi plébános említetik, ki a Czei Josef féle házban tartotta az isteni szolgálatot, azomban nem sokára a templom omladékakban misézett. — A Rácztemplom falán Szt Miklós püspök felrajzolva volt, ki mai naponis templom Patronusa. Az 1737 évben valami Marker Antal plébános alatt lettek a templom falai felsímitva és bemeszelve — 1761 évben lett Winkler Mihály Szakadáthi plébános, ki 1765 évben Julius havában a templomot maga költségén végkép felépítette, és 1769 évben Bonyhádra költözött. Az emiitett jegyzőkönyvben 299
