Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

hogy azok azokroly is tartoznak az igaz kilenczedet megadni, és azt akár mi formában ell kérézvén a tisztem dispositioja szerént akar Dombóvárra akar Kapósban és akar Pinczehelyre a Granariomban elvitetni, és tizedet a sörtvésségből és egyűb jövedelmet számomra kiadni. — Negyedszer: a minemű puszta szőllő vagyon Regelyi pusztámnak, reménlvén azt: hogy az odavaló lakosím az elöbbeni mód szerént is meginten helyre fogják építeni, azért ebben 's hat szabott esztendőt engettem, mellyek alatt nem lesznek kötelesek azon szölök termésiből számomra kilenczedet adni, hanem a hat esztendő eltelvén, akor az igaz kilenczedett. — Eőtödször: Az három esztendő eltelvén az korcsma kilenczed, és sörtösébül tizett, és Censusok iránt azt resolválom, engedem valamind szintén Döbröközy és Kaposy lakosaimnak van engedve, hogy azon igazságban Regelyő megszálandó lakosok is tőlem megtartattanak. — Mindezekre nézve tartozni fognak eők is olykor a midőn Tiszt kivánna és a szükség azt hozna magával esztendőt által néha néha levelekkel vagy másként is hozzám küldeni, nem külömben egy pár vaddal, 's három pár őzzel, egynéhány pár Császár madárraly esztendenkint tartozni fognak kedveskedni. Ezt pedig nem ugy értvén, hogy ezzel örökös Jobbágyságra az lakosok kötölöztettnének, hanem szabadon eladván házaikat és szőlőjöket, az engedett három szabott esztendőnek jövodelmét az Uraságnak akkor megfizetik, de azt is per expressum declarálván, hogy valamely helységembéli mostani lakosoknak azon három szabott esztendők alatt megengedett szabatságnak őrölvén lakását oda transferálni szabatt ne légyen; — melynek nagyobb bizonságáró attam ezen saját írásommal és pecsétemmel erősétett Levelemet. — Datum Posony die 12 mensis Mártii Anno Domini Millesimo Septingentesimo decimo quinto. Groff Esztorhaz Joseff m.p. (:L : S:) Kelt Regölyben május 20n 1864. Berger József községi jegyző által SIMONTORNYA 1. Tolna vgye Dunántúli vagyis Soproni kerületben fekszik Simontornyai község a' megyei felosztás szerént a' Simontornyai Járáshoz tartozik, ennek székhelye Högyész a' megyei pedig Szegzárd m városok. 2. A' mváros és községnek neve a' régi időtől kezdve Simontornya ország szerte ösmeretes. 3. A' hajdan és jelenlegi neve ugyan egy. — 4. 1404. év körül és nevezetessen a' mohácsi gyászos vész után a Törökök idejéből már a' történet Simontornyai Vár és Községről emlékezik. 5. — A' Simontornyai vár a' motsárok közt erősség lévén az alsó és felső város hihető telepítvényekből népesült. A' mint a' bevándorlottak előbbi lakhelyeik vagy mesterségeiktől vették vezeték neveiket. A' belváros 1696 év tájban Gróf Lymburg Styrom Károly által külországi mester emberekből telepitetett. 6. Simontornya eredetét veszi Zsigmond Király alatti rendelet szerént a' pogányok beütése ellen 1404ik évben a' Sio Kapós vizágyai a roppant mocsár közt egy szigetben Simontornyai Istvány később Krovátziai Bán által épített erősségtől, a' melynek ör tornya a' belső városi részben jelenlegis használható minőségben szemlélhető Fehér vrgye határszélén 1775 Romai Katholikus 72 Eváng. 521. Ref. és 117 Zsidó lakosokkal, van Ferencz rendű kolostor és Szent egyház remek külső 's kivált bel ékességre kitűnő, mely egyszersmind plebániális A' Sió vizén túl Refor Anya Szentegyház egy nagy kórház vagy tápintézet Gróf Styrumtul alapítva több rendbéli urodalmi épület Szesz gyár szép 's ritka gyümölcsös kert és derék fa hid a' Sió vizén földje igen termékeny erdeje elég melyekből 45 3/4 polgári telekkel a' közlakosság szűk körülmények közé juttatott Országos és heti vásárokat tart terjedelmes Szöllőhegysége részben kiváló jó fehér borokat terem, melynek régi diszét azomban a' lefolyt több káros évek gyökerében megrongálták. 7. Simontorny am város határra 1843

ik évben tagosítás által lévén elkülönítve ő nagym*gu Báró Sana Simon (?) Ur részére é-szaík és ,Nyúgotfti irányiban, hoil az ugy nevezett János major a' Czeczei ut felett épült. Ezen majorhoz a' Székes fehérvárra vezető ország út és völgy nyugotti oldal magaslatán vagyon a' Római őr állóknak épített két nagyhalom a' melyektől a' legelő halom völgyinek neveztetik; a nyugotti vagy Bósa patak jobb oldalán lévő birtokon épült az úgynevezett Irén 298