Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
TÁPÉ I. Puszta Tápé Községből Tolna megyéből, Fekszik a Dföldvári SzBirói járásban, Határos pedig éjszakról fehérmegye Hardi pusztával és Vájta Községével. Keletről NKéér Községgel, Délről Paks mváros és Győrkőny Községgel. Nyugotrol Györköny község határának egy részével, és Bikáts Községgel, ezen vidék semmi különös elnevezéssel nem bir. Puszta Tápé más neve a régiebb időkről sem említetik ország szerte ismeretes neve a jelenlegi. Hajdan e puszta Jezsoiták birtoka volt, és bizonyos romok után gyanitható, hogy hajdanában falu lehetett, jelenleg Mts. Gróf Győry László Ur birtoka, s 1850 ik évben a Megyeihatoság által külön adó községé alakitatott. Népessége 7 család ben szülött lakosokból, és bérszolgákbol ál. Lélek száma 226. mégis van helyben Jegyző, Bíró, és két esküdt. Helynevek következők. Malomtó, víz állás, nádas, és a malom vizét foglalja magába. Dinnyehegy, ez egy féldinnye alakú domb, Lakos Dülö, szántóföld, itt a lakosok dézmás földje van. — Malomárki rét, Kaszálló, .ezen a malom vizefoly. Szóllömelléki Dűlök, Szántóföld, a dézmás szöllöt övezik. Magyalos. Erdő, benne sok a magyafa, Magyalosi Dülö, előbb erdő volt, jelenleg szántóföld. Kiss Tápé, uj puszta, itt a juhászok laknak. Űrgehegy, ez legmagasabb domb a határba, aljába pedig igen sok ürge tanyáz. Mustos állás, erdő, hajdan sok vad szőllő termet benne, és a pásztorok mustott, préseltek. Rokalikas, erdő, hajdan rókák tanyája volt. Vékony erdő, a többinél sokkal hosszabb és igen keskeny, Karácsonyi erdő, hajdan Karácsonyi nevű betyár tartózkodott benne, Téli állás, eirdő, Hajdan a szilaj gulya 'benne telelt, Jún állás, erdő bérflő juhászok hajdan ott tanyáztak. Kis és hideg kutlap, kaszálló, Komárfogás erdő, itt az üldözőbe vett Liliom nevű hires rabló banda egyik Komár nevezetű tagja a fa ága által lováról lerántatott és elísfogatott, 'mely fa most is ál Csuhostó, vizenyős lapaj, benne csuhuterem, Gyertyányos erdő, sok gyertyánfa van benne, Vastag erdő, hajdan bámulandó vastag fák voltak benne. Nyári állás, erdő, gulyabeli marha nyári delelő helye. Kőrtélyes, erdő, benne sok vadkőrtefa van. Lofogó, ez túlságos ingoványos és zsombékos lapaj, mely egy térséges gödrőtt formály, hajdanában a szilaj ménest bele szorítva foghattak csak belőle, Kátranyos, erdő, Farkasolszakadék, erdő, hajdanában mesterséges gödör ásással farkast fogtak, Dorogiut szakadék, erdő, Dombirét, kaszálló. Dögakol, erdő, marhavész alkalmával a beteg marhák itt külön akiokba voltak elzárva, öreg és kiss nyíres erdő, sok nyírfáról, öregtó, hajdan vízállás és hallal bővelkedő hely volt, jelenleg csádét termő kaszálló, Nyárasi Dűlő, szántóföld, Puszta Szentegyház. Rét, itt látható maradványai egy hajdan virult falutskának, melynek neve Szent István idejébe Tapeon volt. Kalapátsárok, Rét, benne egy kalapáts alakú árok van. Meszlenyi ere, Rét. ökörmező legelő, Homokfogás újonnan ültetett erdő. Menyasszony, erdő, Tápéról Vajtára ugy Vajtárol Tápéra férjhez vett lakodalom alkalommal a leányokat mint menyasszont az egész nésznépe ezen erdőbe sorra tánczoltatni szokta, miről az erdő menyasszony nevét vette. Menyasszonyere, az erdőből kiszivárgó kis forrás viz. Nyiresi Dűlő szántóföld. Kőrises, erdő, Zsidonadrág, egy kétágú ingoványos kaszálló, melybe hajdan valami zsidó belesüllyedt Gyurka állás, erdő, Gyurka nevű kanász rendes delelője volt. Kelt Tápén Martius hó 22én 1865. Dudás Mihály jegyző Kozma János Biro REGÖLY 1. Regöly mezővárosi község fekszik Tolna megye dombóvári járásában; a Kapós és Koppány folyók közt. hol e' két viz éppen egybe olvad. — 2. E' városnak ezidőszerint helyben, 's országszerte is egyedül Regöly neve él.— 3. Az alábbi okiratban (:száló levél:) Regelly és Regelyő név alatt említetik. 4. E' község legkorábban említetik 1715 ben , — midőn Gróf Esztorház József által telepítetett, —• az előtt puszta lévén, — 29Ç
