Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

PAKS iső Kérdő pontra: Tolna Vármegye, megyeszék helye Szegzárd, Dunaföldvári járás, Soproni (Dunán túli) kerület. 2ik pontra: Nagy Paksi, Kiss Paksi Faluhely (ado községek) saját képpen Paks Mező Város. 3ik pontra: Paks Mező Város történetére vonatkozó adatok a levél tálban nem találtatnak, mint hogy az 1809

ik évben leégett — amyi ibizonyos, hogy ez, már mint Romai gyarmat, mi a jelenleg is található ki ásót emlék kövek, és régi pénzekből kitűnik, Lusione nevet viselt — az Árpád szaki Magyar Királok alatt Pákois néven mint Falu volt ösméretes — ez a Vátti Kánum könyvtárból a a papi tizedekre vonatkozó régi irományokból kitűnik. — Első Lajos Magyar Király, a Tatár járásból emlékezetes Apostagi Zemerének ajándékozta — kinek maradéki Paksi de Pákos nevet vettek fel — mely Család a Haza és Trón eránti Hűségnek számtalan jeleit atta — Második Lajos alatt is a mohácsi ütközetnél két Fő Ispány Paksi halt el — a férfi ág kihaltával, két Fő Leány ágon úgy mint Száraz és Dároczy ágon számossan bírják. — 4ik pontra: mint Romai gyarmat Lusione név alatt bizonytalan korból. 5

ik pontra: a meg telepedés idejét Homály fedi, egyébb ként hogy a

z első meg telepedők magyarok voltak, abból is világos, mivel az Elszaszbol és Vas megyéből ide telepedett Hiencz német faj telepedése idejénél a hely jóval régibb, és a Város német lakossága annyira meg magyarosodott, hogy a Hiencz fajt kivéve, mely később telepedet ide még szebb kiejtéssel bir a magyar mint a német nyelvben. — 6

ik pontra: A fenttebb elmondottakon kivül semmit. 7

ik pontra: a duna partján fekvő ezen Paks Mező Város területéhez tartozó fekvőségek Telek Könyvi elnevezése: Malom utza, Hidegvölgyi utza, Mészárszék utza, Mílka utza, Kőrőszt utza, Keskeny utza, Rosti utza, Kápolna és Pályi utza, Duna utza, Zsinagóga utza, Éget utza Fél utza Vendel utza Kosár kötő utza, Báró útza Hajma útza, Zöld utza, (Rancza hegy) Vödör utza (Niksz prod) Madár utza (Kits Rancza hegy) Kornis utza, Lencse utza, Páli utza (Pipiske Város) Vásár tér, és Üj Város, Duna mellék vagy szilvás. — Hegyek: I. Sáncz mely Botgyán Sánczárol hires — 1700—1711 korszakról második Rákóczi magyar vezér idejéből, e hely ától ellenében Pest Megyében fekvő Imsós Tábor Helyei valamint duna folyamon tul Ordas község határában Dákos Táborhely és Zádor pusztával — korábbi történelmi adatok homályosak ugyan de több történet helyei, valamind erős Vár vagy futó árkokal ellátott tábor helei mutatkoznak — meg jegyzendő még — miként e Sáncz hegyi Lánczolathoz tartozó úgy nevezett Betlehem Szőllő hegynek 1847ik Esztendőben tőrtént el süledési esete, mely tény álapotrol fel vett jegyző könyvi másolat./, alá mellékeltetik — II. Uri hegy (szőllő Hegy) ebben Malom hegy, Kutak Haramiás, Hideg völgy, ez után VérMező, Bócz hegy, Virág Hegy, öreg fórás, Kits Fórás — Földek Fehér Vári úti düllő, Hid uti düllő, (Szellelő Hegy) Kapitány kúti dűlő Bibécs telek, Orvos kut, Homokos dűlő, Gyapai dűlő, Fehérvári dűlő, Vizes dűlő, Páli dűlő, Haraszt — ismét szőllők, Homok Erdő, Fehértó, Kiss Hegy, Birito, a (Kappany Hegy) — Legeilök Váczika, Töltési legelő, duna melléki legelő, Rétek Kondor rét. öreg Tekerés, Kiss Tekerés, Gyümölcsös, Szilhát, Öreg tőlös, Kiss Tőlös, Város rét dűlő, Szent Miklós, Baszota — Kiss Paksi Terület, Kanacs (Streíth táhl) Gyapai dűlő, Csámpai dülö, Tüszkös vagy Pünközsdi Szöllök (Géczitó) Barát rét, Akalocs öreg Kappany hegy Szőllő — Lohegy, Vörös malom, Köröszt völgy, és Guga falu. — Feluhelyi terület. Duna Sziget, Magyari, Máriás, Tölös, Tiszta Faluhely, Berki kert. düllők. — Kelt Pakson Május 10én 864 Fuchsz Josef Payerli Ferentz Város főjegyző Bírája Boka Ferentz Esküdt PÁLFA Tolnamegye, Simontornyai járás a vidék az itt folyó sárvizétől Sármellék nevet is visel. — A községnek csak egy neve él t. i. Pálfa. — Tudomás szerint a községnek más neve nem volt. — A községi levéltárból ki nem vehető, hogy a község neve mikor fordul elő először. A szomszédos falvakból települt ide többnyire a nép. 1. 2. 3. 4. 5. 19* 291