Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
Főtisztelendő Szegfű Mihály rom plébános úr által különösen felvett nyilatkozatát eredetibe ide mellékeljük, kmf Tekintetes eskütúr! A 376 szám alatti Ozora mező város területét, és egyéb adatokat tartalmazó leírást ide mellékelve van szerecsénk tisztelettel beküldeni. Ozorán Április 19. 1864. Gyüszü Imre jegyző Horvát Josef Biro ad Num 376 Tekintetes Varga István eskütt úrnak tisztelettel Tamásiban. Ozora községre vonatkozó jegyzetek. 1. a' jelenlegi Ozora hely község területeiben van: Dorog és Döbrönte puszta is: mely kis puszta, hogy hajdanta külön álló, igy elég népes község volt, — mint a' még mindig észlelhető mind két hajdani községnek topographicus nagyobb terjenős fekvése, mint így Koller „História Eppatus Quinqe Ecclesiensis" müveiből kivehető, hol a' reguli (jelenleg Regöl) főesperességben Ozorán kivül Dorog és Döbrönte plébániákról van szó. Hogy eme Ozorai határban fekvő Dorog és Döbröntéről van ott szó. kitetszik: a.) mind egész tolna megyében eszerint több Döbrönte n fordul elé. b.) (Dorogi határ jelenleg is kettő van tolna megyében, de mind ez a két Dorog fekvési helyzeténél fogva valamind közelebb esik tolnahoz, így Koller históriájában is mindkettő előfordul a tolnai főesperességben). 2. egy Ozora. 3. Mindig Ozorának íratott, (néha a' nép nyelvén mondatik Uzorának. 4. St. István király azon diplomájában, melyben tolna megye éjszaki részén Pécs — egyházmegye véghatáraul: Zemegni (a' mostani Földvár) Tápé, Ozora jeleltetik ki. 'S a miután a többi jelenleg közben eső községek közöl egy sem említtetik föl azon diplomában tolna megye éjszaki határául vagy ezek voltak megyénk éjszaki határán az egyedüli v legalább a' nevezetesebb községek. Hogy azonban már annak előtte Ozorán romai Coloniának is kellett lenni, az ott kivált évtizedek előtt talált romai pénznemek s' urnák bizonyítják. Kinek vagy kiknek lehetett Ozora birtoka 's tulajdona egész Zsigmond király idejéig? — habár a' nép szájáról azt hallani, hogy ez egész táj — 's vidéket Kupa Somogy ura bírta volna, teljes bizonyosan nem tudhatni. Zsigmond király korában azonban, hogy Skolari köznyelven Pippó Grófé lett legyen Ozora n csak hagyományilag, hanem történetileg is áll. Szalay László is Magyarország története 9. kötet 329 lapján ezen florenczi Pippó Grófot Ozorai Fülöpnek nevezvén: kiről még az is áll hagyományilag, hogy itt a Sz. Ferenczieknek zárdát 's templomot emelt, mindkettőnek topographicus fekvése ezeknek ma is kivehető. E' zárda azonban a' templommal 's hihető a község meg vár még a' törökök által 1544 ben földulatott. Pipponak a' volenczeikhezi áttértével, hogy Ozora a' Hedervárí családé lőn Istványfi után állitható, mert szerinte 2. Ulászló királyunk alatt Miksa császár németjei Székes Fehérvárt elfoglalván onnét rabló seregek dél felé tova száguldván Ozorát is elfoglalák 's Hédervári grófot itt fiával együtt elfogák. Utóbb Buday Esaiás szerint a' Thurzó családra szálltát, ennek ki haltával hihető női ágon Esztorás házra mint egyéb birtokai is azon családnak. 5. Hogy a' török dúlása után, a' mostani lakók itteni települte előtt, már elébb ozora benépesült kitetszik ismét Koller históriájából, mely szerint a' múlt század első éveiben Pétsre tartozó rkath. egyházi zsinatra a simontornyai, 's más szomszédos rácz plébánosok között az ozorai plébános is (plebanus rascianus) unis .... hiva.. . volt. De ezek csak hamar — hihető kiirtattak — üresen hagyták Ozorát. Mint a' mostani lakóknak ősei szálló levelén ... év .. . hónap ... és nap áll. Hogy pedig ez új szállók voltak azt a szálló levélből is kivehetni. Honnét szállinkóztak a' mostani lakóknak ősei? Magyarok voltak e az ujjonan települtek? leginkább az 1722, évben kezdett anyakönyvi nevek után ítélhetni meg. 'S miután ebben en néhány 'máig is fönmaradt német neveken kívül: Manifort, Fráj, Knáisa, Berger, Ortner v. Artner, Sauer wein — leginkább csak magyar nevek fordulnék, hihető — ha eme családok települése idején bár németek voltak is, csak hamar magyarosodtak, vagy hogy a' régi rác z lakokból csak valaki is ittmaradt volna alig hihető, mert ennehány eléforduló Gosztola, Modurka, Kapinya név inkább tót v mint az utolsó szinte a magyar kapczából idomulhatot át. Honnét települhettek a' mostani családok? sokakk családi neve után eltalálható, igy az Gerkádi, Sziládi — Kókai — Csepregi 288
