Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Aláírás: Maximilianus Wilhelmus Graf zu Lymburg Styrum mit meiner Händen Schrift und Perschaft. Ezen egyességlevélnek 7dik vagy utolsó pontjában ez áll: „Mivel hogy ők — (:a' Németek:) különben is Calvinista Helségbe jöttek, az ő Vallásukban meg is tartatnak." Ezenn pontból világos hogy NagySzekel Helsége már 1720 előtt fenn állott. — Ki írtam Szászi rfs Lelkész A nagy Székelyi reform, magyar egyház irattárában találtatott Rákóczi Ferencznek nyomtatásban ezen levele, melyet másolatban szóról szóra, betűről betűre imé leirok: Mi Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz Nemes Saáros vármegyének örökös Fő-ispánnya. Adjuk tudtára mindeneknek a kiknek illik e' mi Levelünknek rendiben Hogy mivel N. Tolna Vgyébe Kis és NagySzékelyi lakosok megértvén Édes Hazánk felszabadítása mellett való indulásunkat; hozzánk és Édes Hazánkhoz való, hűségeket magok meg-jelenésekkel bizonyítván; kívánták Protectionalis levelünket is, mind jószágok, mind személyek iránt, kiket méltóknak ítélvén; ezen Petsétés Protectionalis Levelünk által hűségünk alatt való mind Lovas és Gyalog, Tiszteinknek és Hadainknak közönségesen parantsollyuk, sem jószágokban, sem személyekben, házokban házakon kívül erdőn avagy mezőn levőkben. Templomokban Parochiájokban, Scholájokban, egy szóval semmi nevel nevezendő Jószágokban megne károsítsák, káros-itassák ; másikint valakik ezen Paramtsodiaitunik eilten teetekeszindk és a megárt helynek lakosit, a megnevezett Jószágokban avagy személyekben háboríttyák, háborítattyák; avagy károsittyák és kárositattyák kemény büntetésünket el-nem kerülik: Sőt életek is elvész érette. Költ Duna Ordas lévő Táborunkba Die 4 May Anno 1704. Aláírva sajátkezüleg Rákóczi Ferencz által, — és egy másik név is alatta mi: Johannes Pápai, — A nagy pecsét lehámlott már róla. — Kiírtam: Tóth Pál mk magyar lelkész. NÉMEDI 1. Némedi község fekszik Tolna megye „Simontornyai" járásban 2. E községnek átalyánosságban csak ezen egy neve esmeretes; azonban 3. Sokhelyütt sőt még most is többek által Németi nek iratik; a nélkül azonban: hogy ennek valami különös jelentősége esmertetnék — valamint 4. Községgé alakulásának ideje is esmeretlen, azonban az úrbér behozatalakor már mint ilyen létezett, mert úrbéri tabellája van 5. ös szállói a törökidőkbeli bujdosók közül valának, leginkább azonban a szomszédos Simontonnya- és a szinte közeli SztLőrincz és Bikáts községekből népesítetek. 6. A név eredetéről semmi sem tudatik. 7. A határban — melly éjszak-keletről Simontornya — keletről K: Székely — délről NSzékely, illetőleg az ennek határában elnyúló B

ró Sina terjedelmes erdejével, mégis a jeles bort termő nagyobbrészt itteni lakosok által birtokolt s váltás alatt álló Herczeg Eszterházy birtokahoz tartozott úgynevezett Kis Gyánti Szőllő heggyel — Nyugatról: a Kapós folyóval — melly a' határt hasítja, s ugyancsak az itteni határban a Balatonból kiömlő „Sio" folyóval egyesül — mindkét folyam hajózható —'s kivált a Sióban kiváló jó izü hal tenyészik, — csak hogy az utóbbi években — a Szegzárdnál történt ujvonalazás folytán — minthogy a Dunába eséssel folyik — igen kevés. — Északról pedig a fehermegyéhez tartozó Wám, és a Dád pusztákkal környeztetik — egyetlen történeti emlekü hely a' községtől délnek a határnál kinyúló úgynevezett „Nebojsza" hegy, melly, a mellett: hogy látszólag tűzokádó hegyhez hasonlít, — a' hagyomány szerint az utolsó Rákóczy mozgalomban — Simontornya lévén az egyik végvár a 'touinuczolk birtokában — az ennek ostroméra összesereglett Szerb és horvát, hadaknak Drivoderits Horvát akkori Simontornyai várkapitány által közel a Némedi határhoz — de Simontornyához tartozó még most is Mózsénak nevezett hegyi utón történt meg és széllyel verésük alkalmával volt megállapodási és menhelyük, — hol hátul rengeteg erdőséggel védve levén magukat védő állapotba helyezek, 's biztogatták egymást hogy „Ne félj" Azóta e hegy Nebojszának hivatik. — Még az a' tulajdonsága is van e' hegynek hogy idő változásokat megelőzőleg erős zúgást hallat magából, melly kivált szélcsendes estéken erős szélroham neszéhez hasonlít. A tetején egy horpadás — 's tölcsér alakú lyuk van — melly állítólag le egész a fenékig nyúlik, — 'sa monda szerint kapcsolatban van a' tövét képező Gyánti hegyi — igen bő és jó vizű forrás kúttal — mint ezt a lyukon lebocsátott eleven kacsának ezen kútnál való állítólagos feltűnéséből következtetek — 284