Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Vendel-Mohay Lajosné: Négy Babits-kézirat
Itt nemcsak a gondolat mutat nagy hasonlóságot, de a vers külső képe is teljesen hasonló. Ezért feltételezzük, hogy kéziratunkkal egyszerre keletkezett. Eredetére vonatkozóan a kötet előszavából az alábbiakat tudjuk meg: „E töredékek keletkezésének pontos időrendjét nem tudtuk egész bizonyosan megállapítani. Első részüket, az A alatt közreadottakat kisebb-nagyobb papírlapra írva egy irattartóban találtuk, melyre maga a költő írta rá: kiadatlan verstöredékek. Valószínű, hogy ebbe nem került 1934 előttről való kézirat." Mint tudjuk, a kéziratunkkal oly sok hasonlóságot mutató Csövek, erek, terek című versét 1924 decemberében írta a Bálint-klinikán. Itt kezdte később Hazám! című versét is. Első versszakait egy papírlapon találtuk fogalmazványunkkal. Szobámban egy nagy madár kezdetű kéziratunk keletkezését tehát ugyanerre az időre tehetjük. Versünk a költő önmagának őrzött vallomása maradt. Tudjuk azonban, hogy éveiből, ,,e fojtó romokból" költészete a Jónás könyve csúcsáig emelkedik majd. III. Ismertetésre kerülő kézirataink sorában harmadik helyen Babits Mihály szekszárdi ProZógrjának kéziratait adjuk közre. Bemutatásának külön jelentőséget ad az, hogy ennek a szekszárdi ihletésű versnek mindkét formája, fogalmazványa és az elkészült vers tisztázata is gyűjteményünkbe került. így szerencsés módon lehetőségünk van arra, hogy kialakulásának menetét nyomon követhessük. A két hosszúkás papírcsíkra, „kutyanyelvre" írt kéziratot a költő öccse, dr. Babits István őrizte meg, s 1967 májusában jutott irodalomtörténeti gyűjteményünkbe. Mindkét „kutyanyelven" 3—3 behajtás van, — négyrétűre hajtogatták, — kissé sárgultak, de a papír jótartású, ép. L. sz. : 71.6.7.1. és 71.6.7.2. A fogalmazvány csíkjának egyik felén autográf tintaírást látunk, ceruzával írott javításokkal, betoldásokkal, s ugyanennek a fóliának hátoldalán ceruzával rögtönzött versszakokat találunk, melyeket azután Babits „beépített" a végleges prológba. A másik fólián, a kész vers tisztázatának papírcsíkján, mind a két oldalon a költő autográf tintaírása olvasható. Akik Babits műveivel behatóbban foglalkoznak, tudják, hogy a költő művei között három prológ szerepel. Ezekből azonban csak egyet vett fel összes műveinek kiadásába. 21 Mindhárom alkalmi vers volt, melyből az itt bemutatásra kerülő vers szekszárdi kezdeményezésre keletkezett, és azt maga a költő adta elő szülővárosában. 22 A továbbiakban Szekszárdi prológ néven fogjuk szerepeltetni. A fogalmazvány címe csak egy szó: Prológ, melyet ugyanúgy aláhúzott kétszer a költő, mint kibővített tisztázatét. Ez a cím azonban: Prológ egy jótékonycélú mulatságra bővült. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet 1911-ben ünnepelte 50 éves fennállását. A jubileum alkalmára rendezett ünnepséget 1911. október 5-én tartották. Az ünnepi program utolsó része a Szekszárd Szálló nagytermében rendezett műsoros est volt, melyen élőképeket adtak elő a Nőegylet tagjai. Helyi kezdeményezésre, egyes adatok alapján Bodnár István felkérésére, 23 Ba20 Hátrahagyott versei, i. m. 34. 1. 21 Prológus. Alcíme: „Kerékjártó Duci jótékonycélú hangversenyére, 1914. nov." Nyugat, 1915. nov. 26. II. 1248—49. Recitatív. 22 Mindkét helyi lap tudósít róla. Tolnamegyei Közlöny, 1911. szept. 20. Tolnavármegye és a Közérdek 1911. szept. 28., valamint u. o. okt. 6. :3 Lásd: Babits Mihály kiadatlan verse, Tolna megyei Népújság, 1967. márc. 26. 267
