Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Sz. Bányai Irén: A Béri Balogh Ádám Múzeum archívfotó gyűjteményének történeti tanulságai
minden szónál elementárisabban hat. Ez a két kép, melyet a kiállítás rendezője az alkalmi felvételek tömegéből választ ki, a jelkép erejével mondja el a nacionalista, revansista demagógia táplálta illúziók teljes emberi csődjét. Egy múzeum archívfotó-gyűjteménye hosszú időn át alakul ki; mind a fényképek készítésének, mind az összegyűjtésnek a szándékai igen sokfélék. A Béri Balogh Ádám Múzeum fotóanyaga közel 90 év óta tartó — olykor alkalomszerű, olykor tudatos — gyűjtőmunkával jött létre. Karakterét az alábbiakban körvonalazhatjuk. Jelentősebb egységeket képez : — a századforduló tájékán múzeumi szakemberek által készített vagy készíttetett néprajzi és régészeti fotódokumentáció ; — a Tolna megyében élt nemesi és polgári családoktól múzeumba került albumok, albumszerű gyűjtemények ; — A múzeum által határozott szempontok szerint meghirdetett, gyűjteményfejlesztő akcióként megvalósított pályázatok anyaga; — a tárgy- és dokumentumgyűjtés során megszerzett ún. paraszt irattárakban található fényképegyüttesek, illetve egyedi felvételek ; — már dokumentálási céllal készült felszabadulás utáni felvételek. Az így gyűjteménnyé nőtt fényképanyag értelmezéséhez és értékeléséhez ismernünk kell az eddig megjelent tanulmányokat, melyek egy-egy ilyen összetartozó fényképanyag teljes feldolgozásához jól használható szempontokat adnak, de módszertani receptként aligha használhatók. Külön jelentősége van annak, hogy az utóbbi években nemcsak a fotóművészek életművének felmérése hozott új eredményeket, 22 hanem mind nagyobb figyelemmel tanulmányozta egy-egy kutató a mesteremberek és amatőrök életművét is. Ezek közül feltétlenül kiemelkedő értékű Orbán Balázs illusztrációs célú fotómunkásságáról és egy hódmezővásárhelyi fényképészmester, Plohn József néprajzi és helytörténeti dokumentációs igénnyel alkotott életművéről írott összefoglalás. 23 A Balogh Ádám Múzeum gyűjteményének legrégebbi felvételeit az európai hírnevet szerzett régész, a múzeum alapító igazgatója, Wosinsky Mór készítette. 24 Munkássága abból a szempontból is kivételes, hogy a fénykép dokumentációs jelentőségét már a múlt század végén felismerte, a dokumentum-fényképezést művelte is. Wosinsky világosan látta a fényképezés múzeumi jelentőségét, ahogyan azt a sárközi népviseletről szóló előadásában meg is fogalmazta: „Ha egy szegény paraszt ember ákombákomos írással grammatikai, ortográfiai, kaligrafikai hibákkal a saját eszejárása szerint ír egy levelet, kiolvashatom abból teljesen hűen e szegény parasztnak culturális fokát, gondolkozását, érzelmét. De ha valaki ugyanennek a levélnek a tartalmát logikai egymásutánban szedi, kijavítja a nyelvtani s helyes írási hibákat s nyomtatásban adja kezembe, megszűnt az documentum lenni, s elvesztette teljesen culturtörténeti értékét. Nagy különbség van festmény és fénykép között is, szebb lehet ugyan a festmény, de ott a festőnek egyéni felfogása is érvényesül, a fénykép ellenben szerény hatásában absolut hiteles documentum." 2 ^ 22 Vadas Ernő munkássága (Az életrajzot írta: Végvári Lajos) Corvina. 1967; Escher Károly munkássága. (Az életrajzot írta: Mihály fi Ernő) Corvina, 1966: Székely Aladár munkássága (Az előszót írta; Dávid Katalin) Corvina, 1938; Sugár Kata munkássága (Az életrajzot írta: Perneczky Géza) Corvina, 1968. 13 Orbán Balázs: Székelyföld képekben (A bevezető tanulmányt írta: Erdélyi Lajos) Bukarest, 1971.; Dömötör János: i. m. 165—188. 24 Gaál Attila: Tolna megye múzeumügyének hetvenöt éves fejlődése, Szakdolgozat, Szekszárd, 1972. (kézirat — Balogh Ádám Múzeum Adattára 348—76. Ltsz. 15.) Wosinsky Mórt 1899. május 28-án nevezik ki a szekszárdi múzeum igazgatójának. 25 Wosinsky Mór: A sárközi népköltészet. (Kivonat Wosinsky Mórnak a múzeum egyesület közgyűlésén tartott felolvasásából.) A Tolnavármegyei Múzeum és Múzeum-Egylet Évkönyve 1902. Szekszárd, 1902. 55. 238
