Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából

Jenő és Badeni Lajos hadjárataiban is részt vett. Ott volt Esztergom, Vác, Érd, Gyula, Sósvár, Zenta csatáiban is; Sósvárnál 18 lófarkas jelvényt zsákmányolt.

29 Bár Miskey II. István családja leendő birtokközpontját a Pilis megyei Tinynyén, mellette Jászfalun és az Esztergom megyei szomszédos Unyon alakította ki,

30 Tolna megyei jószágát is gyarapította. Ha ott korábban Tengőid el is veszett, most figyelme erőteljesen fordult Görbő felé. Ezt annál könnyebben tehette, mert a török felszabadító háborúk utáni katonai pályája további ívelése mellett 1687-től ő lett Fejér vármegye alispánja. 1696. február 29-én írt Broderich András Tolna megyei alispánhoz; most Egres és egyéb jószágai ügyében, Görbőt is érintve. Az okot az ekkor éppen megindult betelepítések szolgáltatták. A közeli nagyobb helységet, Pincehelyet a nádor magyar lakosság művelése alá adta; azok pedig kilenced alá kérték a görbői szőlőhegyet is. De az akkortájt mindenfelé kóborló, dúló rác elemek Görbőt erőszakkal megszállva tartották, amiért az egyébként császári érzelmű Miskey II. István kérte Tolna megye intézkedését a családja görbői birtokán való rendtételre. Ahhoz is hozzájárult volna, hogy magyarjai helyén a rácok fizessék meg a kilencedet. Miskey István győri, fej érvári foglalatosságai, tinny ei—unyi—jászfalui éppen folyamatos birtokszerzési és annyi más helyen volt gazdálkodási (Szolgaegyháza, Szerecsen, Koronczó, stb.) gondjai mellett 1700-ban személyesen is megjelent Tolna vármegye gyűlésén (VI. 22.). 1702-ben (VII. 26.) 100 kapányi szőlőt, 260 kapányi kipusztult szőlőhelyet találtak Görbőn; a határ többi része bokros hely volt, „csak égetni jó"; kaszáló csupán az egykori falu helyén akadt.

31 Görbőt is érintette a Neoaquistica Comissio vizsgálódása. Látjuk a Miskey jogát vitató adatok nyomán, hogy birtoklása jogcímét igazolnia kellett; addig ideiglenesen a fiscus javára zárolták a jószágot, amelyet ekkor 900 Ft értékűre becsültek. Miskey István ekkortájt a Kapós vizén egy kétkerekű malmot is építtetett; annak azonban kevés hasznát látta, mert a folyó nyaranta kevés vizű volt. A körülfekvő helységekben pedig ekkoriban már mindenfelé volt malom. 1702-ben Miskey malmának hozama évi száz mérő gabona volt. Görbőn egyébként 1698-ban 500 forintért Kisfaludy Zsigmond egykori győri kapitány utódainak, így Kisfaludy Lászlónak ottani részét is megszerezte.

32 A Kisfaludyak végvári főtiszti családja — a XIX. századi két költő ősei — is többszörösen rokonaik voltak a Miskeyeknek.

33 Miskey II. István felesége, Sebessy Judith, Sebessy Márton (tl701) leánya volt. A Sebessyek az Eölbeyekkel, a Nyugat-Dunántúlon igen elágazott végvári tiszti családdal voltak rokonok. Eölbey Márton, Judith nagybátyja keszthelyi, 1659-től pedig tatai alkapitányságot viselt.

34 Eölbey jószágot pedig Tolna megyében is találunk, Szegvárt.

35 29 Thaly Kálmán : Az 1683.-iki táborozás történetéhez. Bpest, 1883. (Értekezés a történettudományok köréből. XI. 1.) 32.; Markó Árpád: Magyarország hadtörténete. Bpest, 1943. 117. 30 L. 3. jegyzet. 22. sz.: OL. NRA fasc. 1307. nr. 54. 1702. IV. 5-én kelt Bécsben.; OL. Kamarai lt. Conscriptiones dicales. 1696. 288. ; Vásárhelyi Géza : i. m. 346—348. ; OL. Kamarai lt. Budai kamarai adm. 1715. 96. sz. 31 Tolna megyei Lt. f. 10. 15. (Kammerer Ernő hagyatékban is.) 32 GySmL : 1. Kápt. Lt. XXXIV. 28078. sz. 33 Orsz. Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Fejér megyei iratok. Fol. Hung. 560. I. K. 284—287. sz. ; L. előző jegyzet. 35—36. sz. K L. 27. j egyzet. 35 L. 3. jegyzet. 292. sz. 223