Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából

Kiss Ákos A NAGYGÖRBÖI KÖZBIRTOKOSSÁG MÜLTJÁBÓL Adatok egy Tolna megyei török hódoltság kori és feudalizmus alatti közbirtokossághoz Több helyütt szólottunk már a Tinnye—Uny—jászfalusi Miskey közbirtokosságról, amelyet a múlt század közepe táján az abba beházasodott Szokoly Viktor — az író és ismert lapszerkesztő, a negyvennyolcas hagyományok egyik legkoraibb felélesztője — akkor a legnagyobb létszámúnak tartott Magyarországon.

1 A középkorban Solt megyében, Kalocsa körül nagykiterjedésű birtokokkal rendelkező Miskey családnak

2 végvári szereplései nyomán hamarosan híressé vált ága a török vész közeledtével Győr várába menekült, és 1587-től már onnan ismerjük Miskey Jánost, majd fiát Istvánt.

3 Ez a Miskey István a XVII. századi végvárrendszer kiemelkedő vezető egyénisége. Hosszú, sikerekben gazdag katonai pályája során két ízben Győrszentmárton kapitánya,

4 majd 1627-től veszprémi alkapitány,

5 ezt követően Léva,

0 utóbb Nógrád főkapitánya,

7 akit 1650/51-től már a veszprémi végvárban főkapitányként találunk.

8 Miskey István is azt a végvári vonalból történő hadigazdálkodást űzte, amelyet a XVII. század várőrségeinél gyakorta tapasztalhatunk, és amelynek során a főkapitányok, alkapitány ok, hadnagyok, vajdák Mohács előtti, most mélyen a török hódoltsági területen fekvő családi birtokaikat a szokásos forgalmi értékek csekély hányadáért is elidegenítve, azok helyett részint a királyi Magyarországra eső részeken, másrészt pedig a török hódolt területnek a végvárvonalhoz közelebbi tájain zálogon, örökáron, vagy adományozásként szereztek jószágot. A XVII. században, főként a 30-as évektől figyelhetők meg a jórészt egyetlen hatalmas rokonsági hálózatot képezett végvári tisztikar

9 mind sűrűbb 1 Kiss Ákos: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István. Arrabona 10 (1968) 93—105. (Miskey István nógrádi főkapitány arcképét 1. ott) ; Kiss Ákos : Ismeretlen tatai végvári alkapitányok a XVII. században. Komárom megyei Múzeumok, Közleményei, 1 (1968) 349—351 ; Kiss Ákos : Miskey István, Veszprém várának főkapitánya. Veszprém megyei múzeumok közleményei. 9 (1970) 55—64. 2 Bártfay Szabó László: Pest vármegye okleveles emlékei. Bpest, 1938. 126., 235., 310., 359.; GyőrSopron megyei l. sz. Levéltár (továbbiakban : GySmL : 1), Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára (továbbiakban: Kápt. Lt.) lad. 12. fasc. 36. nr. 1629.; u. ott, lad. 41. fasc. 117. nr. 6982. 3 Országos Levéltár (a továbbiakban OL) Jankovich családi lt. Miskey családra vonatko2ó iratok II. cs. 1636—1646. 4 GySmL : 1. Győr vármegye legrégibb közgyűlési és törvénykezési iratai. I. 1627/38. 5 Erdélyi Gyula : Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. 133. r

' GySmL : 1. Kápt. Lt. lad. 17. fasc. 49. nr. 2475 ; Borovszky Samu : Bars vármegye. Bpest, é. n. 133., 355.; Jedlicska Pál: Eredeti részletek a gr. Pálffy család okmánytárához. 1405—1653. Bpest. 1910. 237. (445 sz.) 1639. VI. 11-ről. ; GySmL : 1. Kápt. Lt. lad. 21. fasc. 61 nr. 3680. 7 Szilády Áron—Szilágyi Sándor : Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Pest, 1863. I. 86., 89., 121., 130., 140., 154.; Szily Kálmán: Tört. Tár. 1884. 91.; Jedlicska Pál: i. m.; Hajnal István : Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka. Bpest, 1930. 97. ; GySmL : 1. Kápt. Lt. lad. 15. fasc. 43. nr. 1951.; 1. 3. j. 1646 évből. 8 OL Battyhány lt. Missilisek. 31420—31427. ; OL Esterházy lt. 642. cs. 741. sz. !) A Miskey család és közeli rokonsága férfitagjait a XVII. században Keszthely, Pápa, Tihany, Veszprém, Várpalota, Győrszentmárton, Győr, Komárom, Tata, Léva, Érsekújvár, Nógrád és egyéb végvárakban találjuk parancsnoki helyeken. L. 1. jegyzet. 219