Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gémes Balázs: A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században

Eri István—Nagy Lajos—Nagybákay Péter 1975. A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Budapest. Farkas Gábor 1972. A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében. Fejér megyei Történeti Évkönyv, 6. Székesfehérvár, 39—66. Fél Edit—Ho/er Tamás—K. Csilléry Klára 1969. A magyar népművészet. Budapest. Fényes Elek 1836. Magyar országnak, s' a' hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja Statistikai és geographiai tekintetben I. Pest. Galgóczi Károly 1855. Magyarország— a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statistikája. Pest. Gy. 1936. Tobzódások tilalmazása a Jász-Kunságban 1799-ben. Ethnographia, XL,

VII. 323. Herman Ottó 1909. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest. Hornberger, Theodor 1955. Der Schäfer. Stuttgart. Jacobeit, Wolfgang 1961. Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhundert. Berlin. Kárffy Ödön 1902. A mosón megyei juhászok céhszabályai. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 41—47. Károly János 1896. Fejér vármegye története I. Székesfehérvár, 1896. K. E. 1897. A csallóközi juhászok céhszabályai. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 253—259. N. Apáti Kis Sámuel 1822. Értekezések Somogyról. Tudományos Gyűjtemény, V. 35—50. Kovács Miklós 1962. Adatok a XVI—XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 44—62. Lakatos Dénes 1932. A székesfehérvári és fej érmegyei céhek életéből. Székesfehérvári Szemle, 7—9. sz. 39—42. Luby Margit é. n. Fogyó legelőkön. Budapest. M. 1817. A' juh-tenyészetről. Tudományos Gyűjtemény, XII. 34—39. Madarassy László 1928. Pestvármegye megrendszabályozza a pásztorokat. Ethnographia, XXXIX. 185—187. Nagybákay Péter 1964. Veszprém és Veszprém megyei céhbehívótáblák. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 341—363. Nagy Czirok László 1959. Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest. Nagy Lajos 1960. Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez. Alba Regia, I. 77—96. Nagy Márton 1818. A' Birka-tartásról. Tudományos Gyűjtemény, 1818. IV. 71—78. Nagy Szeder István 1935. Kiskun-halas Város gazdaságtörténete. Kiskunhalas. Puky Károly 1833. A magyar haza. Pest. Sólymos Ede 1955. Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethnographia, LXVI. 445—470. Sólymos Ede 1965. Dunai halászat. Budapest. Szabad György 1957. A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest. Szabó Ferenc 1964. A dél-alföldi betyárvilág. Gyula. Szabó Kálmán 1942. Kecskemét pásztorélete. Néprajzi Értesítő, 1—62. Szádeczky Lajos 1913. Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Budapest. Szentiványi Béla 1943. A piarista custodiátus gazdaságtörténete. Budapest. Takács Lajos 1957. A juhászok lótartásának eltiltása Zala és Vas vármegyében. (1814, 1816). Néprajzi Közlemények, H. 347—350. Tálasi István 1936. A Kiskunság népi állattartása. Budapest. Tálasi István 1939. A bakonyi pásztorkodás. Ethnographia, L. 9—37. Tálasi István 1955. Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (1945—1955). Ethnographia, LXVI. 5—56. Temesváry Ferenc 1958. A céhládák szerepe a céhek életében. Budapest. Tessedik Sámuel 1938. Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Budapest. Wellmann Imre 1933. A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása. . . Budapest. A zirci, pilisi, pásztói és sz.-gotthárdi egyesült ciszterci rendű apátság tulajdonát képező Előszállási uradalom juhászatának leírása. Veszprém, 1885. 196