Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gémes Balázs: A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században
A székesfehérvári juhászösszejövetelekkel kapcsolatos első tudósítások a Tudományos Gyűjtemény első évfolyamaiban láttak napvilágot. 43 Nem a szokásleírás szándékával, hanem annak megszüntetését javasolva írta Nagy Márton a következőket : „Ideje volna immár ha a' Sz. Mihálynapi költséges vándorlásnak, és lakozásnak vége szakadna: magoktól némelly birkás legényektől, hallottam több izben ezen óhajtást. Leginkább Székesfejér Vár' vidékről szólhatok: Ez időben messze földről, úgymint Bácskából, Belső Somogyból, Veszprém, Fejér és más Vármegyékből, Fejér Várra, Simon-Tornyára, és más Városokba, elszegődés, és mulatság végett a' férfi s Aszszony személyek őszivé gyülekeznek; nem az egész Városinak, csalk némelly Vendégfogadósnak, 's Kalmárnak tévén egy kis hasznot magoknak és a' birkatartó gazdáknak, tetemes kárt okoznak: Magoknak: mert egész esztendei kereseteket fuvarra, és vendégeskedésre elköltik, egészségeket rontják, sokféleképpen vétkeznek; meg részegedvén, egymást iszonyúképpen meg-verik annyira, hogy némellyik helyben, némellyik pedig odahaza abban meg is hal. A' birkatartó Gazdáknak: mert a' való is, ottan el nem szegődvén, részeg fővel a' mulatozás közben máshová e szegődik; ismeretlen gyakran ismeretlen helyről szegődvén, szoros vizsgálat mellett is, a' koszt, himlőt, 's más ragadó nyavalylyát, a' tiszta Majorba birkáival gyakorta által viszi. De ezen ok' elháritása miatt, azért engedjünk cselédeinknek birkatartást, mert ha ezt tőlök megvonjuk, a' seregben vallunk más kárt." 44 Az világosan kiderül az idézett szövegből, hogy nemcsak Fejér megye területéről, hanem egy több megyét felölelő, széles körből jöttek össze Szent Mihály napján a juhászok. A céhszervezetről vagy a céhes élet valamilyen megnyilvánulásáról azonban szó sem esik ! Felvetődik viszont a juhászok megregulázásának, a Szent Mihály napi öszszejövetelek megszüntetésének kívánsága, aminek pedig hatósági intézkedésekben, rendszabályokban megnyilvánuló következményeit részletesen dokumentálni tudjuk. (Valószínű egyébként, hogy a juhászok tobzódása elleni egykorú kifakadások kapcsolatban vannak azokkal a közbiztonsági intézkedésekkel, a Helytartó Tanács által szorgalmazott megyei szabályrendeletekkel, melyek a juhászokat a betyárok, haramiák orgazdáinak tüntetik fel. 45 ) Talán már az őszi juhászösszejövetelek megszüntetésének szándéka van annak hátterébe is, hogy 1829-ben Esztergom vármegye megkeresi Fejér megyét: változtassák meg a juhászok szegődésének időpontját. 46 Hasonló kéréssel for13 M., 1817. 38. ; Nagy Márton, 1818. 78. 44 Nagy Márton, 1818. 78. 45 Balogh István, 1943., 1959., 1959/a. ; Banner János, 1929.; Csatkai Endre, 1959.; Gy., 1936. Madarassy László, 1928.; Nagy Czirok László, 1959. 75—79.; Takács Lajos, 1957.; Tálasi István, 1939.; Tessedik Sámuel, 1938. 91. ; Szabó Ferenc, 1964. ; N. Apáti Kis Sámuel 1822. 41. ; Szabó Kálmán, 1942. 46 „Nemes Hont Vármegyének folyó Esztendei Szent Ivány Hava 27riil velünk közlött Intezetét, mellynél fogva a' Juhászok, és Bojtárok által, többnyire az Őszi legeltetés végett gondatlanul vagy kártékony akarattal a' Juh nyáj okban okozni tapasztaltt tetemes károknak el távoztatása tekéntetébül, a' Juhászok, és Bojtárok változkodásának idejét, hogy azok számodásra, s a' környül-állások meg engedvén, az okozott kárnak meg térétésére is vonattathassanak, Demeter naprul Szent György napra által tette, mint Czél erányosat általa Barátságossan fel kivántattván, önként el fogattuk. Errül tehát egyet értés végett Nagyságotokat, Kegyelmeteket is Szomszédi Bizodalmas készségei tudosittván, Atyafiságukba, szives Barátságukba, és Betses Szomszédságukba ajánlottak, szokott Tisztelettel maradunk,... Esztergom Vmegye Közönsége." SzAl. 1830. 1. fasc. 697. 183
