Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gémes Balázs: A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században

nyitható tetejű, belül oldalfiókkal és rejtekfiókkal ellátva, két végén kovácsolt vas fül. Faerezetet utánzó, barna alapfestésén név és évszám — Czetli István, 1882 — látható. A felirat alatt — a láda közepén — egy sallangos, cifra szerszámú csacsira támaszkodó, nagyméretű kampósbotot kézben tartó, csizmás, bő gatyás, pitykés mellényes, szűrös juhász és kutyája; ettől jobbra és balra, zöld mezőben legelésző, illetve pihenő, s bárányát szoptató birkák csoportja látható. A láda eredetéről megtudtuk, hogy a tulajdonos édesapjáé volt: „Ügy vót ezeknek is a soruk, mint az iparosságnak vót abba a régi világba, ugye. Az embernek, mikor ipari tanuló vót — mer' én az vótam fiatal koromba —, mikor 1 etellett a három esztendő, akkor azt mondták: eriggy a nagyvilágba most má' tanulmányútra! Tehát az én apám is mikor elérte a 26 esztendőt, azt mondta neki az apja: most már szedd a staférungodat fiam, aztán indíts tovább! Menj el körútra, tanulj többet! Ne csak azt tudd, amit itt tanultál, itt láttál! Akkor lett neki csinálva, csináltatva ez a láda. Sárszentlőrincen volt egy híres asztalos, avva' csináltatta neki az apja ezt a ládát, aztán mikor a staférungja bele lett pakolva az apámnak, az is ide ment Tarnócára el juhászlegénynek. ÉJs eldicsekedte szegény apám, hogy mennyi ruhája volt, hogy rá kellett a tetejire feküdni, hogy be tudják zárni a ládát."

2 A láda felső részébe rakták a ruhaneműt, a fiókba a lábbelit, a pénz, a „vagyon" tartására a rejtekfiók szolgált. így kellett tehát elindulnia Czetli Istvánnak, pedig az apja módos juhászszámadó volt, akárcsak a többi legénynek, más számadók keze alá. A családi hagyomány szerint a láda tulajdonosának ükapja Elszász-Lotharingiából került Magyarországra, amikor az Apponyiak „selyemgyapjas birkákat" hozattak.

3 Az időpont az adatközlővel végzett számítások szerint 1820—1830. között lehetett. A második •—• ugyancsak magántulajdonban lévő — juhászláda

4 szerkezetében hasonlít az előbbihez, de jóval kezdetlegesebb kivitelű, és az asztalos eléggé primitíven díszítette, festette. Egyfiókos, felnyitható tetejű, két oldallapján kovácsolt vas füllel, belül a jobboldalon egy kis fiókkal; rejtekfiók nincs. Az egész láda barnára festett, a kopásokból azonban látható, hogy eredetileg pirossal alapozták. Elején piros keretben, mely a sarkoknál negyed körívben behajlik, zöld kazetta látható. A piros szegélyből — egymástól nagyjából azonos távolságra — kis kaccsok nyúlnak a zöld mezőbe. Ugyanilyen díszítés fut végig a láda két szélén. A zöld mezőben pirossal festett név és évszám: MENYHARD PÁL 1893. A keret sarkait egy-egy behajló piros tulipán díszíti. Az alsó tulipánok és az évszám között egy-egy primitív, de egyértelműen azonosítható Agnus Dei ábrázolás (álló, egymással szembenéző birka, melléfestett három ágban végződő zászlóval), az évszám két számjegye között pedig subát és széles karimájú ka2 Saját gyűjtés. (Ak: Czetli Ferenc.) :l ,,Abba a pusztában, Rácegresen nem is vót más mint birka. Hétezer db. birka vót. Ezek a selyemgyapjus birkák. Miért hozta az Apponyi gróf? Mer' ennek a gyapja sokkal drágább vót mint a magyar, tehát ezer hozta. Ezer hozta az én üköregapámat, hogy legyen olyan ember aki ért a birkáho, Német országból. Az én nagyapám még magyarul is alig tudott beszélni, az üköregapám meg semmit se. . . No oszt az üköregapám a 48-as háborúban elesett, oszt a fia aki vót — ez maradt meg. Egy Antal nevű. Oszt azt mondta az Apponyi — mer' nagyon szerette — hogy az apádat vissza nem tudom hozni, hanem majd átveszed a számadóságot. 18 éves korába átvette a számadóságot, de a birkaállomány a juhászlegények továbbra is ugy maradtak. Hat juhászlegénye vót neki, meg nem tudom hány bojtár. Aztán ottan nőtt föl az én apám is. . . Szóval abba az időbe nagy divat vót a birkanevelés, tenyésztés, mer nagyon drága vót a gyapjú. Tehát Németországbul Elszász Lotharingiábul hozatott a gróf selyemgyapjus birkákat. Alsórácegres, Felsőrácegres, Pálfa — ez is az övék vót az Apponyiaké. . . akkor a birkákkal behozták az én elődeimet. Elég az hozzá onnan hozta az Apponyi gróf a birkákat, de hozta velük a pásztort is Alsórácegresen lett letelepitve az a birkanyáj, s ugy elszaporodtak hogy lett belőle 7000 db birka. Akkora állomány vót, hogy 6 juhászlegényt kellett tartani, nőtleneket, s ezek mind nála voltak kvártélyon, koszton." Saját gyűjtés (Ak: Czetli Ferenc). 4 özv. Menyhárt Pálné tulajdona (Alap, Fejér m.). — A láda méretei: H: 120,5 cm; Sz: 69,0 cm: M: 86,0 cm. 174