Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

Néhány nappal később egy múzeumbizottsági ülésen a gimnázium igazgatója bejelentette igényét a történeti osztályt képező tanteremre és az iskola nevében kérte, hogy a múzeum 1899. augusztus 20-ig abból költözzön ki.

35 A nyitás után alig egy hónappal ezzel komoly gondot okozott ugyan a múzeum vezetőségének, de ezek már egészen más jellegű gondok voltak, mint a korábbi évek problémái. A tisztviselőkkel ellátott, hivatalosan megnyitott múzeum legális intézményként létezett. A vármegyének most már komolyan hozzá kellett látnia vállalt kötelezettsége teljesítéséhez, az önálló múzeum felépítéséhez. A törvényhatósági bizottság rövidesen határozatot hozott egy, az alispán vezetése alatt álló hat tagú bizottság kiküldéséről. Ennek feladata volt, hogy dolgozzon ki részletes javaslatot a múzeumépület tervezésére, költségeire és e költségek fedezésére vonatkozóan. Segítő szándékkal jelentkeztek ekkor a bizottság által megkeresett vidéki múzeumok: a nagyváradi múzeum, amely épületének tervrajzát is megküldte, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, valamint a kolozsvári Erdélyi Múzeumi Egylet. Utóbbiak az államsegély megszerzésére is hasznos tanácsokat adtak.

36 E tanácsokra valóban nagy szükség volt, mert — mint az a törvényhatósági bizottság elé terjesztett javaslatból is kitűnik — a már eddig is túlköltekezett vármegye az építkezés terhét egyedül nem tudta vállalni. Egyetlen megoldásnak valóban az állami segítség látszott. Ehhez azonban megfelelő indoklás volt szükséges. A múzeumépület ügyét ezért összekötötték a levéltár kérdésével. A gróf Széchenyi Sándor által a közoktatásügyi miniszterhez, majd a belügyminiszterhez vezetett küldöttség a következő indoklással adta elő kérelmét: Amennyiben a megye állami támogatással megfelelő nagyságú múzeumot tudna építeni, abban elhelyezhető lenne a megyei levéltárban összezsúfolt, nehezen kezelhető iratanyag egy része is. Ezzel azután végleg szükségtelenné válna a megyeháza épületének költséges és bizonytalan kimenetelű átalakítása. A létrehozandó épület így egyszerre szolgálna országos jelentőségű közművelődési és szorosabban vett megyei érdekeket.

37 Támogatását mindkét miniszter megígérte, s rövid időn belül megérkezett hivatalos válaszuk is, mely szerint a belügyminiszter 60 000 koronát, a közoktatásügyi miniszter pedig 56 000 koronát adományozott múzeumépület céljára. A megyén belül szintén jelentős összeg gyűlt egybe, melynek megoszlása a következő volt :

38 1. A magyarosítási alap kamataiból: 2. A kulturális kölcsönből kiadott 200 000 frt időközi kamataiból: 3. A múzeum egyesületi alapító tagokból befolyt összegekből: 4. A tanulmányi alapokból: 5. Az időközben megszűnt szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó vagyona, melynek felhasználását a keresk. miniszter engedélyezte: Mindez együttesen 291 727 korona 20 fillért tett ki, melynek birtokában már hozzá lehetett fogni az építkezéshez. 35 A múzeumbizottság 1899. július hó 27-i ülésének jegyzőkönyve. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) 3(i BÁM múzeumtörténeti iratanyag. 37 Haugh : i. m. 11—12. :iH Különnyomat Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szegzárdon 1899. évi augusztus hó 8-án tartott rendes közgyűléséből. 413/rkgy. 1899. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) 10 722 K 6 fill. 5 941 K 54 fill. 8 000 K 1200 K 149 863 K 60 fill 14