Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása. IV.

A „D" szelvény É-i, most leírt részében került elő az apátsági templom ötödik apszisa, a hajó É-i falához épített, íves, hevenyészett jellegű falmaradvány alatt (5. kép). A felmérés után felszedett hevenyészett fal mellett és alatt kirajzolódott egy elbontott, kiszedett, félköríves apszis árkának körvonala. Az alapárok két metszetben jól megfigyelhető volt (6—7. kép).

4 Az árkot lemélyítve megállapíthattuk, hogy az apszis falát később középen áttörték, s csak a hajó falához csatlakozó íves csonkok maradtak meg. A kiszedett falat az árok nyomán ez évii—9. kép: Az ötödik apszis feltárása és felfalazása ben a középkori járószintig felfalaztuk (8—9. kép). Az apszis K-i csonkja az É-i kápolna Ny-i fala közelében, a Ny-i falcsonk pedig a templom ÉNy-i sarkánál csatlakozik a hajó falához. A most tárgyalt terület az udvar ÉNy-i szögleténél D-i irányba fordul. Ezt a most ismertetendő területet D-ről a templom Ny-i homlokzata előtt feltárt torony maradványának É-i falsíkja zárja le, Ny-ról pedig a Megyeháza. Ezzel szemben került elő az apátsági templom XVIII—

XIX. század fordulóján készült felmérésekről ismert Ny-i falának maradványa. Ez alatt megtaláltuk az apátsági templom legkorábbi építkezéséhez tartozó hatodik apszis maradványát. Az apszis É-i oldala és a templom ÉNy-i külső sarka közé később, valószínűleg a Ny-i homlokzat egy jelentős átépítése idején, egy sarokkiképzést építettek. Lehetséges, hogy ez az építkezés a Ny-i kapu, vagy a torony építésével állt kapcsolatban. E sarokrész egy másik átépítéséhez sorolhatjuk azt a csekély alapozású, É—D-i irányú kőfalmaradványt, amelyet talán a most említett, lebontott, itt feltárt apszis hajó felé eső nyílásának elzárása céljából építettek (11—12. kép). 4 BBÂMÉ IV—V. (1973—1974.) 192—194. és 36. kép. 116