G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető
Tolna megye területén a honfoglaláskori sírok, temetők száma nem csekély. Ami nem véletlen, hiszen megyénk területe már a honfoglalás korától fejedelmi, hercegi birtok volt. Sajnos a lelőhelyeken rendszeres feltárás eddig alig történt. A szekszárdi múzeumba bekerült, többnyire hiányos sírleletek jobbára utólagos beszolgáltatásból, ajándékozásból származnak. Wosinsky Mór, Tolna megye régészeti történetét összefoglaló munkájában kilenc magyar honfoglaláskori lelőhelyről (sírleletről, temetőről) számol be röviden. 75 Egy-két ilyen lelőhelyen maga is feltárt néhány sírt. így értesülünk a Kajmád pusztai (Fácánkert) palmettás szíjveretú, íjas, lovas sírról, a rácegresi és nagykajdacsi ezüst csüngődíszes sírleletről, a középhídvégi ezüst pántkarpereces, ezüst pitykés, lovas sírról, a nagydorogi sírleletről nyitott huzalkarpereceivel, azután Dúzs (itt nyílhegyek'), Koppányszántó, Decs-Kútvölgy és Szekszárd-Kálvária megbolygatott honfoglaláskori temetőiről. Ezenkívül a szekszárdi múzeum régi leltárkönyvéből nyerhetünk még adatokat az alábbi, honfoglaláskori sírleletekről, 1933-as évszámot viselő leltári számok alatt: — Bátaszék: préselt, aranyozott ezüst pitykés, kéttagú bronzcsüngők; — Hencsepuszita: előbbihez; hasonló csüngők; — Szekszárd: vaskengyel, csikózabla; — Szekszárd-Gyűszűvölgy: bronzcsüngők, fozetta alakú, préselt ezüst pitykék ; — Szekszárd-Petre dűlő: szív alakú veretek, rossz ezüstből, Karinthiai Arnulf, Provencei Hugó és I. Berengár ezüst érmei; — Szekszárd-Csötönyi völgy: bronzgombok, pödrött végű karika, félhold alakú, öntött bronzcsüngő, szőlőfürtös díszű gyűrű, nyitott gyűrűk, üveggyöngyök, pityke; — Nagydorog-Bezzeg puszta: füles bronzgombok, gerezdéit díszű ezüst gombok. Sajnos a leletek zöme ajándékozásból származik. Csalog József az 1940-es évek elején végzett ugyan szakszerű ásatást Bátaszék homokbányájában (5 sír, köztük lovassír) 76 , Kajdacs-Rókadombon 77 (lovassírok) és Szakály-Űjhegyen 78 (11 lovassír), ezek a leletek azonban adatszolgáltatásukkal együtt megsemmisültek a 2. világháború folyamán, még múzeumi leltárba vételük előtt. Szakcs területén 8 honfoglaláskori sír pusztult el. Itt a szerzőnek 1955-ben sikerült további nyolc sírt hitelesen feltárni. Nyitott huzalkarikák, nyitott huzalkarperecek, bronzcsipesz, sodrott torques és karperec, lunula és deltoid alakú nyílhegy jellemzik a kizárólag gyermeksírokból álló temetőmaradványt. 79 1956-ban Nagyszokoly határában magányos csontvázas sírt találtak. A férfisír mellékletei: 3 db tövises nyílosúcs, ezüst lemezkarperec és Német Lajos 3 db ezüst pénze. 80 Az 1959-ben Üzdon történt leletmentő ásatás során griffes-indás mellékletű avar temetőbe ásott X. századi magyar sírok is feltárásra kerültek. Itt egy férfisírban pödrött végű karika, egy gyermeksírban pedig kicsiny, vékonyhuzalú „S"-karika szerepel. 81 A mözsi temető férfisírjainak katonai, harcos jellegét még inkább kidomborítja az a tény, hogy Tolna megye területén sehol annyi fegyveres sír nem került elő az eddig ismert leletanyag alapján, mint a Mozsnszarazdombi honfoglaláskori magyar temetőben. 44
