G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

5. A temető korábbi szakasza még nélkülözi az „S"-végű hajkarikát. Amenynyiben pedig ez az ékszer a temetőben egyáltalán előfordul, az részben a temető X. század végi szakaszából, részben szórványos XI. századi rátemetkezésből származik. 6. Az ékszerek zöme a minden rendű és rangú honfoglaláskori sírleletekre jellemző sima, nyitott huzalkarika (mint a fej ékessége). 7. Megjelenik a pödrött végű hajkarika. 8. A honfoglalás korra különösen jellemző sírmellékletek: a temető egyegy sírjában szereplő palmettás bronzveret, ezüst rozettadíszek, bronzcsat, tömör füles gomb. 9. Aránylag nagy a száma a nyitott huzalkarpereces női síroknak. 10. Több sírban található rátétes díszű pasztagyöngy, egymást keresztező vonalakkal. 11. A X. század derekára utalnak a mellékletekben gazdag gyermeksírok. 12. Végül adatszolgáltatást kaptunk arról, hogy a mözsi temető korábban kibányászott részében lókoponyát találtak.

73 Ugyanakkor hiányoznak az olyan sírmellékletek, amelyek a magyar honfoglalási kor legelejére utalnak (IX. század végi, X. század eleji nyugati pénzek, kengyeles, nyerges, lócsontos temetkezés, kardmelléklet, palmettás és szív alakú veretgarnitúrák, ezüst pántkarperecek stb.), bár tagadhatatlan

s hogy ezek a sírmellékletek inkább rangosabb sírú temetők, sokszor magányos sírok mellékletei. Az ezredforduló (X—

XI. század), körüli időre utaló mözsi sírmellékletek: vékonyhuzalú, kicsiny „S"-karika, sima torques, zárt, sima karikagyűrű, bordás vagy poncolt díszű nyitott pántgyűrűk, agyagedénymelléklet. A sírleletek alapján a temető idősebb szakasza a domb keleti, fiatalabb része pedig annak nyugati, részében délkeleti sarkaira esett. XI. századi rátemetkezés az idősebb temetőrész felett történt, de melléklete alapján ide kell sorolnunk a nagysíros délkeleti temetősarkot is. így már a XI. századba vezetnek: a haránt irányban rovátkolt díszű, háromszög átmetszetű, öntött zárt karikagyűrű, a nagyobb méretű, vastagabb huzalú „S"4carikák, Salamon dénárja. A mözsi temetőkép, nemek szerinti megoszlás szempontjából A temetőben feltűnően sok a 14. életéven aluliak sírja (52). Ugyanakkor kevés a férfisír; utóbbiak száma 12, mely szám éppen felét teszi ki a női sírokénak. A férfisíroknak az eltemetettek összes számához mért, feltűnően alacsony számaránya azt gyaníttatja, hogy az elhunyt, elesett harcosokat nem temették, nem hantolhatták el minden esetben a családjuk, lakóhelyük szerinti temetőben, történvén a haláleset távoli területeken. A nyílmellékletes síroknak a temető kevés számú férfi sírcsoportja keretében mutatkozó viszonylagos magas száma is arra enged következtetni, hogy a tolnai, honfoglaláskori földvár közelében feküdt honfoglaláskori magyar szállásterület férfilakossága elsősorban fegyverrel szolgált. A sok női sírós X. századi magyar temetők tényével kapcsolatban Szőke Béla is utal arra a lehetőségre, hogy az ilyen temetők a kalandozások idején keletkezhettek, amikor a férfiak „tekintélyes számban lelték halálukat idegenben".

74 43