G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

21. Hajdú rét egykor, az uradalmi hajdúk járandóságaik kiegészítésében használt terüség. 22. Kenderföldek — Hanfäcker. 23. Alattas hoszudülő Unterste lange äcker — a fekvéstől. 24. Felettes hoszudülő — oberste lange äcker. 25. Országút alatti dűlő — Unterstrassenäcker; alias Sántz — Schantzenäcker— a Rá_ kótzy sántzok: itt ütköztek meg II. Rákótzy csapata Balogh vezérlete alatt I. József alatt 1711. Heiszter császári Generálissal; — Balogh innét menekülendő Kakasd felé; vissza térőleg a Csatári erdő mellett, — a Szegzárd alatti szilfánál fogatott el a császáriak által; — melly szilfa maiglan is Balogh fájának neveztetik. 26. Török csárda (legelő) talán kún-halom? ezen halom egyenes vonalában, áll még egy más hasonló halom ügyen e határszélen Tolnafelé; — mellyeket igazabban historiée „Mutatio — Veredariorum"-nak lehetne tulajdonítani, a Romaiak idejére; — kik mint tudjuk, a foglalásokkal közvetlen az utakról gondoskodván, — illy állás pontokat jelöltek ki. — 1811t>en midőn a lenföldeket osztották ki Tolnán; — a fennevezett halmok mellett közvetlen elvonul „Romai Via — Strata

ra akadtak: ab Aquinco v. Buda — versus Mursam — Eszék. 27. Káposztás földek, a termesztésről. 28. lesei (legelő) uti ad N° 19. 20 — ezen elnevezést analizálni nem tudjuk! a, melly fekvőségekre vonatkozó írással birunk 1732- midőn Trauttsohn József Szegzárdi apát, mint Római Gróf, Salzburgi, Passaviai, s Vratislavi kanonok az illy terűségeket, mint kiirtandókat — a Mőzsieknek 60 írtért — a palánki mérést 35 frt-ért átengedi. b, később, még ugyan azon apát átengedi 1734. a halászatot, mint a duna felé eső vizjáró helyeket Farkas János halásznak 6

0d részt adandó haszon mellett; — administrálandó lévén: Viza, tok, és söreg halakat. c, Van 6 db ezüstpénzetske: — az egyik vásott ismeretlen korú; — 2

ik Jó-ern. D. archi Eppus Salisburgensis 1697. 3

k Leopoldus D.G. R.I.G.A.G.H.B.Rex. archi Dux austicae. Dux Pur I.I.1698. 4

k D. G. Carolus Eppus Olomucen L.E.B.I.R.I.P.K.c.B.E. 1701. 5

k Franc D.G.R.I.I.A.Ge. I.R.R.Rex In te Domine iperavi 1752. 6

k Josephus D.G.R.I.I.A.G.H.B.Rex. arch. D. Austr. Dux. B. Cs. Ty, év sz. nélkül (propabilius im memóriám demigrationis reconditi Nummi. d, számadási töredékek vannak 1733 továbbá kifejlődöttebbek s. a. t. 29. Tolnai határra dűlő rétek (községiek). 30. „ „ „ „ (uradalmiak) ezen terüségben létezett hajdan, az úgy nevezett Sólyom-tó (most szelid kaszáló) a Sólyom, v. Súlyom — gesztenye alakú vizigyümölcs, melly lapályos helyeken terem; — mint például Bácskában is (Stechnusz). 31. Malát-erdő ; — a malátvesző — mint serdülő füzes-erdő — az öntéseken sarjadzik. 32. Ságh origietenus Zságh-urad : erdő, — mely szó jelentősége ismeretlen. — ezen erdő mellett közvetlen létez, az ugy nevezett Fekete viz, Schartzwasser, rectius koba víz, hehető kába viz mint álló tóhoz hasonló, — kifogás nélküli — vize azomban tartós; — —hihető a hajdan itt folyó Duna — mélyeiből fennmaradt meder, melly bár csekély kiterjedésű, mégis maiglan, egy némely része 6—7 öles mélységű — ennek folytán nem messze távolyságban, a közbeni száraz meder után létezik, az úgynevezett fehérviz, mint csekélyebb tartalmú meder, — szőke vizéről ismeretes: a hol a 19

k pontban említett hajdani „lese-falu" — említve állíttatnék lenni. 33. Árkos-rét — Grabenwiesen, a víz leeresztés végett ott létező árkokról, s hídról, — ezen rétek közt fordul elő Hepnicza elnevezés tótul — magyarul: oltványos; — az egykor, ott létezett alma, s körtvély fa oltványokról ismeretes. 34. Hosszú sás — lange sás, mint sást termő rét. — 35. községi sás — Gemeinde sás, a községnek egy részben itt létező rétjéről nevezett. 36. Fehérvizi — Weiswasser — rétek, a fehér viz melletti elterjedéstől. 37. Hosszúrétek „Langetheil" — hosszú fekvésüknél fogva, alias „Zrebene" mocsár — Morastwiese. 38. Fehérvizi — Weisswasser — rétek — ismét más dűlőben a fehérviz mellett. 39. Kis sás — kleinsás rétek. 40. Fekete körtvélyfa rétek, egykori körtvélyfárol ismeretesek, Schwarzbirbaum. — 41. Árkos rétek — Graben wiesen — viz eresztő árkokról. 42. Fehérvizi kenderföldek — Weisswasser Hanfäcker előbb — rétek. 336